1987 óta nem látott mértékben zuhant a font árfolyama a dollárral szemben, hajnalban. A jelenlegi szintet 1985-ben érte el az árfolyam, ám akkor is csak átmeneti időre. Piaci elemzők szerint mindez a „flash crash” jelenségnek köszönhető, amit az algoritmizált, számítógépes kereskedés okozott. A helyzet mostanra viszonylag normalizálódott, és „csak” 1,3% a csökkenés.
A román lej, és a lengyel zlotyi sem panaszkodhatott tegnap, ám sem a régiós, sem a feltörekvő devizák nem emelkedtek akkorát, mint a forint. A hazai fizetőeszköz árfolyama másfél éve nem látott csúcsokig repült, áttörve két ellenállási szintet is, köztük a 306,8-as vonalat. Ebben a szárnyalásban nyilván szerepet játszott az S&P felminősítése is.
A várakozásoknak megfelelően a svájci és a brit jegybank sem változtatott a monetáris kondíciókon. A BoE tagjai változatlanul úgy látják, hogy novemberben tovább vághatják az alapkamatot, ha addig nem történik olyan változás, ami jelentősen megváltoztatná a jegybank legutóbbi inflációs- és növekedési előrejelzését. Leszögezték ugyanakkor, hogy ugyan lehet, hogy nulla közelébe vágják a kamatot, de nem tervezik a negatív ráta bevezetését.
Nincs szükség a negatív kamatokra, hanem célzott monetáris eszközökkel kell élénkíteni és stabilizálni a magyar gazdaságot - nyilatkozta tegnap egy konferencián Nagy Márton, az MNB alelnöke. Hozzátette: a versenyképességet javító strukturális reformokra van szükség a nagyobb növekedéshez.
Csalódást okozott a német ZEW index. A jelenlegi helyzet megítélése a vártnál nagyobb mértékben csökkent, az index értéke 55,1 pontra esett a várt 56,0 pontról. A jövőbeli kilátások pedig nem tudtak emelkedni, a várakozások ellenére sem. A jövőbeli kilátások komponense 0,5 ponton stagnált, miközben a piac 2,5 pontot várt. Összességében az adatok továbbra is enyhe óvatosságot sugallnak.
Az EKB még csak tárgyalás szintjén sem tért ki a mennyiségi lazítások keretrendszerére a kamatdöntő ülésen. Ez mindenképpen negatív meglepetés volt, hiszen a piac egyes szereplői már most fél éves meghosszabbításra számítottak, ráadásul a vásárolt eszközök palettájának kiszélesítése is a konszenzusban foglaltatott. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindezek nem fognak hamarosan bekövetkezni. Ezt az is jól mutatja, hogy az EKB szakértői bizottsága minden eshetőséget számba vesz, és vizsgálja a kiterjesztés lehetőségeit. Egy mondatban summázva, ami késik….
Az Apple-re egy ideje már jellemző a csökkenő értékesítés. Ezt megállítani kizárólag egy „odatevős” fejlesztéssel lehetne. Pontosabban lehetett volna, ha konkrétan az iPhone 7 példáját nézzük. elemzők szerint két nyomós érv szól az új készülék mellett. Kettő darab, ami beláthatóan kevés egy vadiúj fejlesztés mellett. Az egyik, hogy két órával nőtt az akku élettartalma, valamint fejlettebb lett a kamera. De ennyiben ki is fújt. Igaz, az ára sem horrorisztikus: megegyezik az iPhone 6 bevezető értékével. A befektetők sem jöttek lázba a tájékoztató után, ezt bizonyítja az árfolyam „mozgása” is.
Az ISM szolgáltatóipari index 6 éves mélypontra esett. A várt 54,9 pont helyett 51,4 pontra csökkent a mutató. Ez több dolgot is magával vonzott. Egyrészt a piacok örültek, aminek hála a Nasdaq például történelmi csúcsig szaladt, s azt zárásig el sem hagyta. Valamint a decemberi kamatemelés valószínűsége az eddigi 60%-ról 50%-ra csökkent.
Abilene-paradoxon. Ez az, amitől a befektetők félnek. Ugyanis egyesek véleménye szerint ebbe a csapdába szaladhat bele a Fed, vagyis: igazán senki sem akar kamatot emelni, de mivel csoport szinten annyit beszéltek róla, hogy a jegybankárok úgy vélekedhetnek, hogy a közösség preferenciája a kamatemelés. Eközben elképzelhető, hogy egyéni szinten a többség a tartásra szavazna. Ez a paradoxon sejlik fel a decemberi emelés hátterében is, amiről azóta bebizonyosodott, hogy nem igazán jókor meglépett döntés volt… Ezek a tények, azonban egy cseppnyi nyugalomra sem adnak okot.
A kilencvenes évek eleje, azaz az erős fellendülés óta nem látott számokat hozott a Japán munkanélküliség. 3% alá esett ugyanis az érték. Emellett ráadásul hó/hó alapon a kiskereskedelmi forgalom is nagyot ugrott júliusban. A háztartások költekezési kedve is javuló tendenciát mutat, tehát nagyon úgy tűnik, hogy a Japán jegybank által bevetett fiskális, és monetáris lazítások végre beérik gyümölcseiket.
A befektetők a csütörtöki Jackson Hole-i konferenciára koncentrálnak. Janet Yellen jegybankár pénteki beszédét megelőzően még egy felülvizsgált GDP adat is érkezni fog.
A kínai hatóságok jóváhagyták a shenzeni és a hongkongi tőzsde összekapcsolását, amit a piacok már régóta várnak. A ójóváhagyás egyúttal azt is mutatja, hogy a kínai kormány tovább folytatja a tőkepiacok megnyitását a külföldi befektetők előtt. A piacok tényleges összekapcsolása év vége felé történhet meg. A bejelentésre elsősorban a kiskapitalizációjú részvények reagáltak pozitívan.
Az első 7 hónap alatt az egész évre tervezett acélkapacitások csökkentésének csak 47%-át sikerült Kínában elérni, ezért az év hátralévő részében felgyorsítják a kapacitások csökkentését, ami megtámogathatja az acélárakat. Ez az egész iparág számára pozitív lenne. A középtávú 5 éves terv alapján 150 millió tonnával csökkentenék az acéltermelési kapacitásokat. Ez a globális éves termelés nagyjából 10%-át jelenti, a kínai termelésnek pedig közel 20%-át.
Minimum (átszámítva) 250 milliárd dollár – ekkora gazdaság élénkítő csomag várható Japánban, nyilatkozta tegnap Shinzo Abe miniszterelnök. A piacok nagyon is örültek a bejelentésnek, főleg, hogy az elmúlt napokban japán sajtóértesülések 5-30 ezermilliárd jen között saccolták a mértéket, legutóbb épp az alsó élen táncolva. Ebből a szemszögből nézve még pozitívabb a hír. Bár a japán gazdaságélénkítő csomag részletei még nem nyilvánosak, de újsághírek szerint körülbelül a fele fiskális élénkítést takarhat.
Az angolok körül forog a világ, elérkezett a Brexit ideje. A véleménykutatások szerint 45% maradna, míg 42% menne, szóval fordulni látszik a kocka, ráadásul a fogadóirodákban is erről árulkodnak a valószínűségek. Lehetséges, hogy a brit lakosság most értette meg micsoda anyagi vonzatai lennének a kilépésnek.
Az MSCI háza táján pozitív meglepetés született. Most még nem kerülnek be a kínai „A” részvények az MSCI feltörekvő piaci indexbe, mivel még mindig megvannak a szabad tőkeáramlás elleni korlátok. 2017-ben érkezik a következő felülvizsgálat, amikor már bekerülhetnek a részvények, hiszen kicsit időtolásnak tűnik ez az egész, mivel a kínaiak be akarnak kerülni, miközben az MSCI célja a teljes piaci liberalizáció. Summázva a kínaiak úgyis mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy eleget tegyenek az MSCI támasztotta elvárásoknak. Mindenesetre a feltörekvő piacok számára ez most jó hír, addig sem kell a felhígulástól aggódni.
A befektetők ma az MSCI döntésére fókuszálnak: a kínai „A” sorozatú részvények bekerülése a feltörekvő piaci indexcsaládba már évek óta téma, de a kínai tőkepiaci korlátok miatt az MSCI eddig még nem lépett. Most, azonban fordulhat a kocka. A legesélyesebb forgatókönyvnek az tűnik, hogy pozitív döntés születik, azaz az indexcsalád tagjává válnak a kínai részvények is. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy helyet kell szorítani a részvényeknek, így minden más indexnek csökkenni fog a súlya. A döntés tehát globális következményekkel jár.
A Brexit továbbra is lázban tartja a piacokat. A legújabb felmérések ráadásul arról számolnak be, hogy nőtt a kilépők aránya, sőt. A mérleg nyelve át is billent az ő oldalukra. A szavazók 53%-a lépne, ki az EU-ból, ha most lenne a szavazás. S bár a politikusok győzködik a népet arról, hogy az EU-hoz tartozás az egyetlen járható út, a bizonytalanság mégis kihat a piacokra.
Továbbra sincsen megállapodás az Opec tagok között a kitermelés csökkentését illetően. Alapvetően ez nem meglepő fejlemény, hiszen akadozik a nigériai, líbiai kitermelés, és export is. Ráadásul a venezuelai polgárháborús helyzet sem ad nyugalomra okot. Ezek együttesen több millió hordó kőolaj exportot érinthetnek. A mérleg másik nyelve, hogy Irán kitermelése nagyon lassan fut fel, így ők pl. abszolút nem érdekeltek semmiféle befagyasztásban.
Az MNB monetáris tanácsa újra összeül, és kiderül lesz-e újabb kamatvágás. A piac 15 bázispontos csökkentéssel kalkulál. Ezzel a lépéssel akár be is fejeződhet a jegybank kamatcsökkentési ciklusa is. Ám érdekes kérdés az is, hogyha az MNB „titkolt” célja, hogy a gyenge forinton keresztül stimulálja az exportot, akkor most hova lökhetik, az amúgy is gyengélkedő hazai deviza árfolyamát, amely csak ideiglenesen tudott a Fitch felminősítés hírére erősödni.
