A The Sunday Times szerint Theresa May 2017 januárjában fogja aktiválni a lisszaboni szerződés 50. cikkelyét, amely a kilépést szabályozza. Attól az időponttól kezdődően két éve van az országnak a tárgyalások lebonyolítására. A miniszterelnök kicsit húzná az időt és csupán a jövőre esedékes franciaországi és német választások után indítaná el a folyamatot. Arról már nem is beszélve, hogy a Brexit minisztérium felállítása is a vártnál jóval lassabban halad.
Kihívások elé állítja az EKB-t a Bank of England vártnál nagyobb fokú monetáris lazítása – legalábbis a közgazdászok szerint. A legközelebbi kamatdöntő ülés (szeptember 8) még messze van, ám a spekulációkból nincs hiány. Egy biztos, a keretösszeg megnövelésével nem számol a piac.
Negatív hírrel szolgált a Richter és amerikai értékesítési partnere, az Allergan a cariprazine kiterjesztésével kapcsolatban. A major depresszióra vonatkozó kiterjesztés klinikai vizsgálatai nem hozták a várt sikert. A teszteken nem sikerült a placebótól szignifikánsan különböző eredményt felmutatni. A cégek folytatják a munkát. A mostani eredmény nem befolyásolja a két, már jóváhagyott indikációt (skizofrénia, bipoláris mánia), így a készítmény értékesítése továbbra is zavartalanul folytatható, és haladnak tovább a bipoláris depresszióban végzett kísérletek is.
Hét év után kamatvágás mellett dönthet a brit jegybank – ma minden kiderül. A Brexit népszavazást követő fontgyengülés hullámai ugyan elcsendesedtek, ám a mai ülés felkorbácsolhatja a befektetők érzelmeit. Az eszközvásárlási program 375 milliárd fontos keretösszege viszont 25-50 milliárd font közötti értékkel bővülhet a spekulációk szerint, míg 25 bázispontos kamatcsökkentéssel számol a piac, melyet további kamatvágások is követhetnek - igaz a jegybank elnökének szavai alapján negatív ráta bevezetésétől nem kell tartani.
A Richter és a Recordati ma reggel bejelentették, hogy kizárólagos licenc megállapodást kötöttek a cariprazine nyugat-európai, algériai, tunéziai és törökországi forgalmazására. A szerződés aláírásakor teljesített kb. 10 millió eurós mérföldkőfizetés mellett a Recordati további mérföldkő kifizetéseket is teljesít, és a piaci bevezetés után a Richter további royalty bevételekre jogosult.
A befektetőket pénteken kizárólag az 51 európai nagybank stressztesztje érdekelte, kiemelkedően az olasz vonalra koncentrálva. Az Európai bankhatóság tájékoztatása szerint az olasz Monte dei Paschi, az ír Allied és a brit Barclays a kelleténél rosszabbul szerepelt. Ugyanakkor az 51 európai nagybank átlagos elsődleges alapvető tőkemutatója (CET1 ráta) 200 bázisponttal 13,2%-ra emelkedett tavaly óta. A görög és portugál társaik a helyreállítási folyamat miatt nem szerepeltek a merítésben. Ezek a kalkulációk 2015 év végi adatokkal készültek.
Jó a munkaerőpiac – hangsúlyozta tegnap a Fed, de az infláció tartósan alacsony maradhat. Ebből arra lehet következtetni, hogy a kamatemelés tovább tolódik. Egyedül Esther George kansasi Fed elnök voksolt az emelés mellett. A jegybank kiemelte, hogy határozottan jobbak a makrogazdasági adatok, az előző havihoz képest, s a piaci bizonytalanságok is csökkenő tendenciát mutatnak. A szintentartásnak, és a kommentárnak nem volt túl nagy hatása a befektetőkre.
A brit jegybank a konszenzustól eltérően változatlanul hagyta az alapkamatot, ám a lépés inkább csak „időhúzásnak” tűnik, mivel még frissíteniük kell az inflációs, és a növekedési előrejelzéseket. A font tetemes gyengülése, azonban így is stimulálja a gazdaságot, ami akár feleslegessé is teheti a kamatvágást. A jegybank emellett jelezte, hogy egyéb eszközök bevetésére is kész, egyszóval nem biztos, hogy a kamatcsökkentés lesz a tanács soron következő lépése.
Az amerikai gazdaság továbbra is moderált fellendülésben van, miközben egyre égetőbb probléma a szakképzett munkaerő hiánya – derül ki, a tegnap publikált Bézs könyvből. A hitelkereslet emelkedett, sőt a riportban most először jelentek meg a választásokkal kapcsolatos félelmek. A Brexit nem különösebben hatotta meg a különböző régiókat. Igazi bizonytalanságról nem is számoltak be, sőt egyes körzetekben inkább a befektetések aktivizálódására számítottak, örülve a tengerentúli biztonságnak.
Heti rendszeresség helyett három havonta fog aukciót tartani az MNB, a három hónapos beteétekre, sőt szeptembertől a monetáris tanács a befogadható mennyiségről is dönteni fog, negyedévente – jelentette be tegnap a jegybank a váratlanul összehívott sajtótájékoztatón. Ezekkel a lépésekkel a bankokat a rövid lejáratú állampapírok vásárlására a bankközi piacra és az „overnight” betét használata felé lökik, amelyek az effektív hozamokat tovább nyomják lefelé. A forint árfolyamára mindez negatívan hathat, persze sok függ a szeptemberben meghatározandó limitektől is.
Felgyorsultak a brit események, ugyanis a vártnál előbb, akár már holnaptól új miniszterelnöke lehet az Egyesült Királyságnak. Theresa May személyében egy maradáspárti politikus venné át az irányítást, s kezdené meg a britek kiléptetését az EU-ból, ami azt jelenti, hogy sokkal lágyabb megállapodásra, és szabadabb feltételekre lehet számítani. Azaz maradhatna a szabad munkaerő áramlás, s a befizetések is a közös piacért cserébe.
A brit népszavazásnak két nyertese mindenképpen van, mégpedig az arany, és az ezüst személyében. Míg előbbi 10%-ot, addig utóbbi 25%-ot emelkedett, s rallyjuknak köszönhetően évek óta nem látott magaslatokba törtek. Ez persze nem csoda, hiszen mindkét instrumentum menedékeszközként funkcionál.
A brit jegybank pénzügyi bizottsága a jövő évre ígért szigorúbb tőkekövetelményeket nem kéri számon a bankoktól (a hitelkitettség 0,5%-ára rúgó pufferszint 0% marad jövő júliusig), aminek köszönhetően 150 milliárd fontnyi likviditás szabadulhat fel. A jegybanki pénzügyi stabilitási jelentés szerint a külföldi tőkeáramlás 50%-kal esett 2016 első három hónapjában, ami a kereskedelmi ingatlanpiacot érintheti leginkább.
Döbbenettel fogadták a piacok a hírt, miszerint az érzelmek győzedelmeskedtek a józanész diktálta tények felett, s a brit nép arra szavazott, hogy kilépne az EU-ból. A Brexit tehát a távozás mellett döntött. Igaz, az EU gazdaságára nézve limitált hatás várható csupán, ám a politikai kérdések már sokkal súlyosabbak, mintegy széthullást is előidézhetnek.
Az alapkamat szintentartása mellett nem hagyományos eszközöket is bevethet az MNB a jövőben, tehát tovább lazulhatnak a monetáris kondíciók – erre a döntésre jutottak tegnap a jegybankárok.
Az MSCI háza táján pozitív meglepetés született. Most még nem kerülnek be a kínai „A” részvények az MSCI feltörekvő piaci indexbe, mivel még mindig megvannak a szabad tőkeáramlás elleni korlátok. 2017-ben érkezik a következő felülvizsgálat, amikor már bekerülhetnek a részvények, hiszen kicsit időtolásnak tűnik ez az egész, mivel a kínaiak be akarnak kerülni, miközben az MSCI célja a teljes piaci liberalizáció. Summázva a kínaiak úgyis mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy eleget tegyenek az MSCI támasztotta elvárásoknak. Mindenesetre a feltörekvő piacok számára ez most jó hír, addig sem kell a felhígulástól aggódni.
Tény, hogy a munkaerőpiaci adatok nagyon gyengére sikerültek a tengerentúlon (ahogy arról mi is beszámoltunk tegnap), de a háztartások bevételei növekednek, a fogyasztói bizalom pedig jónak mondható – nyilatkozta tegnap Janet Yellen. Tehát továbbra is lassú kamatemelésekkel számolhatunk a Fed elnökének beszéde nyomán.
Az amerikai munkaerőpiaci adatot látva bizony kétségessé vált a kamatemelés. Kifejezetten gyenge lett a tengerentúli foglalkoztatási adat. Májusban mindössze 38000 fővel emelkedett a nem mezőgazdasági foglalkoztatottak száma, a konszenzusban szereplő 160000 fővel szemben. Ilyen rossz számot tavaly márciusban, illetve 2014 elején regisztrálhattunk. Igaz a munkanélküliség hét éve nem látott mélypontra, 4,7%-ra esett. A fenti összefüggések biztosan gondolkodóba ejtik a Fed tagokat a következő kamatemelést illetően.
Janet Yellen pénteken a Harvard egyetemen beszélt, ám szavai nem szolgáltak sok újdonsággal. A Fed elnökasszonya szerint hamarosan érkezhet egy újabb kamatemelés, mert a munkaerőpiaci adatok jók, ám a jegybankot némileg aggasztja a termelékenység lassú növekedése. Már a múlt év végén határozott gyorsulást vártak a piaci szereplők, és a Fed is, ám ez nem következett be.
Az amerikai kereslet továbbra is növekszik, de cirka egy éve folyamatosan csökkenő mértékben. (3,5 százalék volt akkor még a bővülés, míg az idei első negyedévben már csak 2,6 százalék.) A Fed folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy a kamatemelés erősen adatfüggő lesz, ezért a mai GDP adat is lényeges, hiszen erősebb GDP növekedés növeli a kamatemelés valószínűségét, míg az esetlegesen gyengébb adat pont fordított hatást hoz.
