Minimum (átszámítva) 250 milliárd dollár – ekkora gazdaság élénkítő csomag várható Japánban, nyilatkozta tegnap Shinzo Abe miniszterelnök. A piacok nagyon is örültek a bejelentésnek, főleg, hogy az elmúlt napokban japán sajtóértesülések 5-30 ezermilliárd jen között saccolták a mértéket, legutóbb épp az alsó élen táncolva. Ebből a szemszögből nézve még pozitívabb a hír. Bár a japán gazdaságélénkítő csomag részletei még nem nyilvánosak, de újsághírek szerint körülbelül a fele fiskális élénkítést takarhat.
A várakozásoknak megfelelően az EKB nem változtatott sem az irányadó, sem a betéti ráta mértékén. Mario Draghi a sajtótájékoztatón elmondta, hogy lefelé mutató kockázatok láthatók a növekedés terén, az infláció alacsony maradhat idén és csak az év vége felé indulhat emelkedésnek. A Brexit hatásait még nem tudják pontosan számszerűsíteni, ezért kivár a tanács és nem lazít tovább a monetáris kondíciókon.
Japán médiaértesülések szerint 20 ezer milliárd jen, átszámítva csaknem 190 milliárd dollár értékű gazdaságélénkítő csomag jöhet Japánban. Ez csaknem duplája, mint amiről korábban szó volt. A hír hatására a részvénypiac is emelkedni tudott, és a jen árfolyama is hat hete nem látott csúcsokig száguldott.
A Wall Street Journal a Volkswagen tengerentúli vezérigazgatójával készített interjút, amelyben Hinrich Woebcken arról beszél, hogy a társaság 2020-ig ómegjelenhet elektromos hajtású autóival az Egyesült Államokban.
Az Egyesült Államok törökországi nagykövete tagadta, hogy közük lett volna a puccskísérlethez, amivel a török elnök és más tisztségviselők is megvádolták. A The New York Times-nak adott interjújában azt mondta, hogy akár Erdogán is állhat a történtek mögött, vagy az ellenzéki párt.
A hétvégi Törökországi események, azaz a hadsereg puccskísérlete nem hat nyugtatóan a piacokra. A harcokban sokan megsérültek és meghaltak ráadásul a „megtorlásra” is nagy esély van, miután a török miniszterelnök utalt a halálbüntetés visszaállítására. Az európai országok vezetői közül sokan tartanak attól, hogy a helyzet jelentősen megnöveli a terrorfenyegetettséget a térségben.
Felgyorsultak a brit események, ugyanis a vártnál előbb, akár már holnaptól új miniszterelnöke lehet az Egyesült Királyságnak. Theresa May személyében egy maradáspárti politikus venné át az irányítást, s kezdené meg a britek kiléptetését az EU-ból, ami azt jelenti, hogy sokkal lágyabb megállapodásra, és szabadabb feltételekre lehet számítani. Azaz maradhatna a szabad munkaerő áramlás, s a befizetések is a közös piacért cserébe.
Pár hete még legyintett a Moody’s a Brexittel kapcsolatos negatív hatásokra, félelmekre, mondván, hogy potenciálisan nem veszélyforrás. Ehhez képest, épp a brit szituáció miatt nem vizsgálta a hitelbesorolásokat, így nyilván hazánk felminősítése is várat magára. Ez alapvetően nem a mi sikertelenségünk, így nagy reményekkel várhatjuk a novembert, amikorra már szinte borítékolható a pozitív döntés…
A britek egészen elképesztő ötletekkel állnak elő a Brexit kapcsán. Hamarosan Nagy-Britanniából „Egyre kisebb-Britannia” válik, legalábbis, ha így mennek a dolgok tovább. Még az, az első hallásra hajmeresztő, ám másodikra nagyon is érthető gondolat is napvilágot látott, hogy London kiválna Britanniából, hiszen a globalizálódott lakosságának csak 20%-a szavazott a Brexit mellett, s neki van a legtöbb vesztenivalója…
Az olaj árfolyama a rég nem látott, 50 dolláros szintet ostromolja. Tegnap ugyanis az amerikai olajkészletek a vártnál nagyobb mértékben csökkentek. A konszenzus 1,7 millió hordóval számolt,ezzel szemben 4 millió hordós volt a csökkenés. Ez is jól mutatja az olaj iránti keresletet.
Ma hajnalban megérkeztek az OTP első negyedéves szerencseszámai. Az eredmény a konszenzusnak megfelelően jól alakult. A nettó, és az operatív soron minimálisan jobban is teljesített a cég a várakozásokhoz képest. Két nagyobb eltérés van a konszenzushoz képest, bár ezek gyakorlatilag kioltják egymást: egyik oldalról az alacsonyabb céltartalékolás, másik oldalról pedig a magasabb vállalati adó. A leánycégek egyértelműen nyereségesek.
Tegnap látott napvilágot az MNB legutóbbi ülésének jegyzőkönyve. A dokumentumból kiderült, hogy nem egységes döntés született, az egyik tag kisebb vágást javasolt. A jegyzőkönyv hangvétele hűti a túlzott kamatcsökkentési várakozásokat. Igaz a tanács szerint az inflációs cél tartásához további kamatcsökkentésre lesz szükség.
A Monetáris Tanács tegnap a kamatcsere ügyletek (IRS) megszüntetéséről döntött (a vártnak megfelelően). Nagy Márton, az MNB alelnöke tegnap arról is beszélt, hogy szerinte egy további kamatvágás jöhet még.f
A régiós devizákkal karöltve hatalmasat gyengült a forint tegnap, az euró ellenében. Először a hazai deviza árfolyama megérintette a 315-ös szintet, majd az ellenállást áttörve 315,6-on zárt.
Erős számokkal rukkolt elő a MOL, gyorsjelentésében. A legtöbb soron meghaladta a konszenzusban előrejelzetteket. Elsősorban a feldolgozás-kereskedelem rántotta felfelé a cég értékeit. A legnagyobb meglepetést mégis a kutatás-termelés jelentette, ahol nagy mértékű pozitív irányú eltérés látható, a várakozásokhoz képest.
Megérkeztek a Richter számai, amelyek elégedettségre adnak okot. Az eredmények ugyanis sokkal jobbak lettek annál, mint amit a cég prognosztizált. Enyhén növekvő árbevétel mellett a gyógyszer értékesítések sem csökkentek, inkább csak stagnálnak. Az összkép abszolút egyezik a konszenzussal.
A piaci várakozásokat 50%-kal meghaladta a Magyar Telekom első negyedéves gyorsjelentése, amely minden soron túlteljesítette a konszenzust. Az eladósodottság eközben 3 százalékponttal csökkent. A jövő évi osztalékcél 25 forint, amely erős alapokon nyugszik – látva a cég szerencseszámait.
Ismét kicsit romlottak a kínai beszerzési menedzser index értékek. Az ipari PMI 50,2 pontról 50,1 pontra esett, a szolgáltató szektorban pedig 53,8 pontról 53,5 pontra esett. Így a várt kismértékű javulás nem folytatódott tovább, de legalább 50 pont fölött maradt az index értéke.
A Magyar Államkincstár átvenné az önkormányzati bankszámlák vezetését, ami körülbelül 600 milliárd forintnyi betétállományt jelentene, ami a bankrendszer betétállományának körülbelül 3%-a, a banki mérlegfőösszegnek pedig cirka 2%-a. Az önkormányzati hiteleket már korábban átvette az állam.
