A vártnál sokkalta jobb Richter eredménnyel gazdagodtak a befektetők, ma hajnalban. A tisztított üzemi eredmény több, mint 100%-kal növekedett, amely jócskán felülmúlja az elemzői konszenzust. A várakozást ugyan a veszteségek meghaladják: 13,8 milliárd forint pénzügyi veszteség keletkezett az oroszországi kintlévőségekből.
A gyorsjelentési szezon hazánkat is eléri holnap: hajnalban a Richter, míg este a Magyar Telekom publikálja negyedéves számait. A rubel zuhanórepülés szerű gyengülése miatt nem kevés veszteséget könyvelhet el a Richter, és a Telekomnál is csökkenésre lehet számítani a megemelkedő amortizáció miatt.
14,09 millió darab, piaci árfolyamon közel nyolcvan milliárd forintnyi OTP részvényt értékesítenek ma – ez a hír tartja lázban a befektetőket. A részvény darabszáma gyakorlatilag megegyezik a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő csomagjával, így valószínűsíthető, hogy az állam adja el OTP részesedését.
Újra itt a „nagy nap”, a Fed ismét ülésezik. A döntés talán nem is annyira tartja lázban a piacokat, hiszen várhatóan továbbra sem lesz kamatemelés, mint a hozzá fűzött kommentár, ami már adhat némi plusz információt a jövőbeli terveket illetően. Nagy meglepetés lenne, azonban a „másik” véglet, azaz ha a Fed határozottan tavaszra tolná a lépést.
A kínai ipari vállalatok profitja szeptemberben 0,1%-kal csökkent, ami némi megnyugvást jelent az augusztusi 8,8%-os zuhanást követően. Eközben a kínai jegybank újabb likviditást nyújtott 7 napos repo keretében a pénzügyi intézmények számára.
Pénteken nemzeti ünnepünk miatt lemaradtunk a világ piacainak rally-járól. A száguldás Mario Draghinak volt köszönhető, aki az EKB ülésen ugyan túl sok konkrétummal most sem szolgált, mégis a megszokottnál bőbeszédűbb volt. Egyrészt megígérte, hogy decemberben felülvizsgálják az eszközvásárlási program keretösszegét, másrészt elárulta, hogy a kamatdöntő ülésen felmerült a betéti ráta további csökkentése.
Mario Draghi szavaira figyel ma a világ, hiszen az EKB ülése előtt állunk. A piac egyértelműen iránymutatást vár, elsősorban az eszközvásárlási programmal kapcsolatban. Kérdés, hogy a mai tárgyalás kitér-e majd a részletekre.
A Fed tegnap publikálta a Bézs könyvet, mely szerint a tizenkét régióból kettőben (Richmond, Chicago) lassult a gazdasági növekedés, Kansas-ben pedig a gazdasági aktivitás csökkenése tapasztalható. A fentiek után talán nem meglepő, hogy a piac áprilisra árazta át a kamatemelést.
A világ tőzsdéinek hangulatát a Fed jegyzőkönyve alakította, melyből a sorok között olvasva arra lehet következtetni, hogy a kamatemelési ciklus a jövő évre fog tolódni.
A német gazdasági adatok villámcsapásként söpörtek végig a piacokon. Augusztusban a várt 1,2%-os visszaesés helyett 5,2%-kal lassult az export hó/hó alapon, míg az import ugyancsak 1,2%-os mínusz helyett 3,1%-os visszaesést könyvelt el.
A jegybank tegnapi bejelentése szerint megváltozik az egynapos (overnight, O/N) kamatfolyosó, ugyanis 25 bázisponttal lejjebb tolódik. Ennek megfelelően a jegybanki O/N betétre fizetett kamat 0,1%-ra, miközben az O/N hitelre fizetett kamat 2,1%-ra csökkent. Ezzel összhangban a kéthetes betétek kamatának elméleti alja is 0,1%-ra csökkent (0,35%-ról). A lépést így további lazító intézkedésként lehet értelmezni. Továbbá a döntés az önfinanszírozási programot is támogatja, és a bankokat ösztönzi az ebben való aktív részvételre. A közleményben kiemeli a jegybank, hogy amennyiben az alkalmazkodás nem lesz megfelelő, készek további lépéseket tenni. Ezekkel párhuzamosan a Monetáris Tanács a hetente meghirdetett, likviditásnyújtó fedezett hiteleszközeinek feltételrendszerét is módosította. A jelenlegi kéthetes futamidejű hitelt egyhetes futamidejű fedezett hitel váltja fel, melynek kamata alapkamat (1,35%) + 25 bázispontra csökken. Mindeközben a hat hónapos futamidejű hitel helyett a Nemzeti Bank három hónapos futamidejű fedezett hitelt vezet be. Nagy Márton, az MNB alelnöke emellett azt is megjegyezte, hogy a kötelező tartalékrendszer átdolgozásán is gondolkodnak, mely közeledhet az EKB gyakorlatához (ott egy ráta van, nem kettő).
A kínai jegybank tegnap huszonöt bázisponttal csökkentette az alapkamatot. Így az egy éves hitelkamat 4,6%, míg a betéti ráta 1,75% lett. Ezzel párhuzamosan a kötelező tartalékrátát is csökkentették ötven bázisponttal. A tartalékráta csökkentését széles körben várta a piac, viszont a kamatvágás valamennyire váratlannak számított. November óta ez volt a jegybank ötödik kamatvágása. A bejelentésre elsősorban a bankpapírok reagáltak emelkedéssel. A piaci várakozások szerint a jegybank a közeljövőben további lazító intézkedésekről dönthet, ami akár ismételten érintheti a kamatot és a tartalékrátát is.
150 milliárd jüannal növelte a banki likviditást a kínai jegybank, hét napos repo eszköz segítségével. A likviditásbővítés lehetett a beharangozott újabb mentőcsomag első része. A piaci várakozások szerint hamarosan ennél is többet tehet majd a jegybank, ötven bázisponttal vághatja a kereskedelmi bankokra vonatkozó kötelező tartalékrátát.
Jó hírek érkeztek a görögök háza tájáról. Az EKB 89,7 milliárd euróra mérsékelte az ELA keretét a csökkenő kereslet miatt. Ebből jól látszik, hogy a hellén bankok működése stabilizálódott, megállt a betétkiáramlás, sőt talán már visszaáramlásról is beszélhetünk. A Fitch felminősítette Görögországot, az államadósság korábbi CC hitelminősítését CCC-re javította. A lépést a harmadik mentőcsomagról való megállapodás tényével magyarázták. Eközben tegnap a spanyol parlament elfogadta a mentőcsomagot, ma pedig a németek dönthetnek, valószínűleg hasonló végeredménnyel.
Úgy tűnik, hogy a görög dráma néhány újrarendezés, és visszatapsolás után végleg leköszön a színről. Elfogadták ugyanis a mentőcsomagot, mind a görög parlamentben, mind az eurózónás pénzügyminiszterek találkozóján. Pár ország ratifikációja után életbe is léphet a három éves terv. Egyedül talán a finn parlamenten lesz nehéz „keresztülverekedni”, hiszen alapvetően szkeptikusak a helléneket illetően, ráadásul a gazdaságuk a második negyedévben erősen hanyatlott.
Az OTP a várakozásokat felülmúló eredmény tett közzé ma hajnalban. Az adózott eredmény a konszenzusban szereplő 32 milliárd forint helyett 38 milliárd lett. A nettó kamatbevételek alul, míg a díj- és jutalék bevételek felülmúlták a várakozást, így a bevétel összességében a konszenzusnak megfelelően alakult.
A görög parlament ma este, míg az eurózónás pénzügyminiszterek pénteken bólinthatnak rá a megállapodásra. A Bild értesülései szerint, azonban Angela Merkelnek lennének kérdései, főleg a privatizációval, és az adósság fenntarthatósággal kapcsolatos témákban. Németország áthidaló hitellel oldaná meg a kérdést, ezzel időt nyerve a részletek aprólékosabb kidolgozására, míg Görögország gyorsan szeretne pontot tenni a „dráma” végére.
A vártnál jobb eredményről számolt be tegnap zárás után a Magyar Telekom. A nettó eredmény 8,1%-kal nőtt, elsősorban az árbevétel javulásának köszönhetően. A vártnál nagyobb mértékben nőtt az IT és az energia szegmensek bevétele, a cég jelentős IT projekteket nyert el a II: negyedévben. A mobil üzletág bevétele a végződtetési díjak drasztikus visszaesése ellenére csak minimális mértékben csökkent, ami a készülékértékesítésnek és az adatforgalomnak köszönhető. Az EBITDA 5,2%-kal nőtt, az EBITDA marzs 32,9% volt. A működési költségek az IT és az energiaszegmenshez köthetően 4%-kal nőttek. Nőttek az amortizációs költségek is, az új frekvenciahasználati licenszek magasabb értékcsökkenése, valamint az új számlázási rendszerhez kapcsolódó szoftver aktiválása következtében. A pénzügyi eredmény is nőtt, elsősorban a származékos ügyletek valós értékelésének nyeresége és a forint euróval szembeni gyengülése következtében. Az effektív adókulcs a társasági adó és az iparűzési adó miatt 27,5% volt. A szabad cash flow -1,4 milliárd forintra romlott a GTS Magyarország akvizíciója (14,2 milliárd forint) miatt. A nettó eladósodottsági ráta 45,6% volt 2015. második negyedév végén. A menedzsment megerősítette a 2015-ös várakozásokat.
A MOL második negyedéve nagyon jól sikerült, a 179,5 milliárd forintos tisztított EBITDA meghaladja a 167,3 milliárd forintos konszenzust. Főleg a feldolgozás-kereskedelem üzletág emelkedett ki: a magas finomítói árréseknek, petrolkémiai marzsoknak és a jelentős volumenbővülésnek köszönhetően a tisztított EBITDA 127.4 milliárd forint lett, amire 2007 óta nem volt példa. A kutatás-termelés 53,5 milliárd forintos eredménye megfelelt a vártnak. Az egyetlen negatív meglepetés a rendkívül magas, közel 40 milliárd forintos vállalati nyereségadó lett: a cég Magyarországon 51%-os adót fizet. A menedzsment is 2,2 milliárd dollár éves tiszta EBITDA-t vár a csoporttól, ami mintegy 10%-kal van a piaci becslés felett.
20%-os mínuszban is járt tegnap a görög tőzsde, végül -16%-nál megállapodott, így telt az athéni kereskedés első napja. A részvények shortolása a következő napokban sem lehetséges. A bankokba a szezonnak köszönhetően folynak be az idegenforgalmi bevételek, így egyelőre nincs szükség az ELA keret megemelésére.