Ma kinyit az athéni tőzsde. Az USA-ban kereskedett ETF-ek alapján 17 százalékos zuhanás várható, de valószínűleg ez csak az induló érték lesz. A szabályozói környezet úgy változott, hogy heves mozgások esetén sokkal könnyebb felfüggeszteni az egyedi részvényekkel a kereskedést, és a belföldi szereplőkre is vonatkoznak megszorítások.
A görög dráma, azért folyik tovább. Ciprasz előrehozott választásokkal „fenyegetőzik”, mert pártja tagjainak egy része nem ért vele egyet a megszorítások tekintetében, bár az érintettek szerint minden másban megvan az összhang. A Fed eközben nyitott kapukat hagyott maga után: további adatokra van szükségük a pontosításhoz, így szeptember, de akár december is lehet a kamatemelés dátuma.
Pénteken kinyithat az athéni tőzsde, amennyiben addig a pénzügyminiszter szabályozza a piaci kereskedést. A külföldiek szabad kezet kapnak, míg a belföldiek bizonyos megszorítások mellett kereskedhetnek – határozott az EKB.
Tegnap jóváhagyták a Görögországnak szánt hitelcsomagot, jelképes mértékben ugyan, de megemelték az ELA keretösszegét, sőt bizonyos híresztelések szerint a bankok már hétfőn kinyithatnak, a fennmaradó tőkekorlátozások mellett. Már csak a német parlament rábólintása van hátra. Eközben Ukrajnában elfogadták azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy megkapják az IMF, Japán, a Világbank, és Németország hitelcsomagjait. Ez mind az OTP-nek, mind a Richternek pozitív fejlemény!
A befektetők egyik szeme Athénra, a másik Janet Yellen szenátusi meghallgatására szegeződött. Előbbi esetében – tüntetés ide, agresszív tömeg oda döntő többségű szavazatot láthattunk a görög parlamenttől. Utóbbiban az idei kamatemelésről esett szó, a Fed elnök szerint javuló gazdasági környezetet látnak, amire ráerősít az optimista hangvételű Bézs könyv is.
Ünnepeltek tegnap a tőzsdék, hála a hellén híreknek. Alekszisz Ciprasz úgy látszik mégis a józanész nyomvonalán halad tovább, és nem viszi csődbe országát. Persze azért mindennek ára van, így az időhúzásért cserébe az EU keményebb reformcsomagot terjesztett elő. Hogy azért ne legyen minden ennyire egyértelmű, fontos tudni, hogy a javaslatot még el kell fogadni az euró zóna országainak, és a görög parlamentnek is. Talán felesleges is írni, hogy utóbbi lesz a nehezebb ügy…
A görögök hallgatnak, egyelőre nagy a csend a reformcsomagot illetően – péntek reggeli határidő ide, vagy oda. Az adó- és nyugdíjrendszer átalakítása mellett az adósság átstruktúrálása is lényeges eleme kell, hogy legyen a tervezetnek.
Vasárnap az utolsó időpont, pontosabban a sokadik utolsó időpont, amit Görögország kap az EU-tól. Összehívták a pénzügyminisztereket, és az EU csúcsot is, de a hellének új pénzügyminiszter ide, közelítő államcsőd oda nem érezték fontosnak, hogy reformjavaslatokkal álljanak elő. Tehát kb. ugyanott topog a tánc, mint 2-3-4 héttel ezelőtt, egyet előre, sokat hátra alapon…
A görög helyzet egyre csak fokozódik… A Moody’s már a bankbetétek befagyasztásáról beszélt, Schauble német pénzügyminiszter szerint pedig elképzelhető a görög csőd. A hírek különösebben nem mozgatták meg a nyugat-európai piacokat.
A görög pénzügyminiszter szerint nemes egyszerűséggel, akár később is kifizethetnék a tartozásukat, azaz folytatódik az ötletelés, már ami az időhúzást illeti. Eközben a németeknek egyre kevésbé tetszik, hogy az EKB kitettsége csak nő, az ELA-n keresztül. Érdekes, a piac továbbra sem aggódik túlságosan, Görögország CDS felára 22,5% környékén mozog.
A görög GDP tovább csökken, miközben folytatódik az alkudozás. Egyes hírforrások szerint jelenleg 3 milliárd eurós elsődleges egyenleg az uniós javaslat. Az EKB eközben járja a maga útját, és emeli a készenléti keretet (ELA) a görög jegybank felé. Így már 80 milliárd eurónál jár.
Összességében a várakozásoknak megfelelő eredményt publikált a Magyar Telekom. Az árbevétel 3,3%-kal emelkedett elsősorban a készülékértékesítés növekedése miatt és az energia üzletág magasabb árbevételének a következményeként.
Az Egyesült Királyságban az exit poll szerint a jelenleg is kormányzó konzervatívok nyertek. Így egyrészt maradhat a piacbarát konzervatív politika, másrészt jön a népszavazás az unióról. Az utóbbi esetében a válaszadók 70 százaléka a benn maradás mellett dönthet. Eközben Tovább kúszik fölfelé a görög csődkockázat, ahogy közeledik a hétfői csúcstalálkozó. Így a CDS most 22,5 százalék körül van.
Görögország CDS felára kúszik felfelé, miközben egyes híresztelések szerint a kormánynak sikerült 2,5 milliárd eurót előteremtenie az állami szervezetektől, sőt még a piacról is folytak be kisebb összegek, így az IMF kamatfizetését is tudták teljesíteni. Ha ez igaz, akkor a történetnek – hétfői csúcstalálkozó ide, vagy oda nem mostanában lesz vége.
Megérkezett a Richter első negyedéves gyorsjelentése, amely minden várakozást felülmúlt. Ugyan az árbevétel kis mértékben visszaesett, és az orosz és az ukrán értékesítést nem tudta kompenzálni a kínai vagy amerikai értékesítés felfutása. Viszont az erősödő rubel illetve az áremelések plusz az Esmya (magasabb marzs) értékesítés további 45 százalék körüli bővülése mind segítették a bruttó marzs javulását. Ugyanakkor a sikeres költségcsökkentésnek és a Stada-tól kapott mérföldkőfizetésnek köszönhetően az üzemi eredményhányad is jelentősen javult. A pénzügyi tételekben a bekövetkezett átértékelés is pozitívumot hozott.
A német piac zuhanórepülésbe fogott tegnap, hála a tovább fodrozódó görög drámának. Ciprasz a népszavazásra esküszik, míg Angela Merkel szerint, ha valakinek pénz kell, akkor előbb tegye meg a szükséges lépéseket, „írja meg a házi feladatot”. A CDS felár tovább esett, míg az ukránok mérőszáma nem változott, annak ellenére, hogy az ukrán elnök szerint ismét háborús helyzet uralkodik Ukrajnában.
Növekedni látszik a görögök kompromisszum készsége, aminek nagyon megörült a piac tegnap. A CDS felár cirka 200 bázispontot csökkent. Ciprasz ugyanis meneszti az eddigi tárgyaló delegációt, és akár még új választásokra is sor kerülhet.
75,5 milliárd euróval növelte az EKB a görög bankok keretét. A lakosság veszi ki a pénzét a bankokból, az EKB pedig teszi be, helyettük. Szóval, ha csőd lesz, akkor a hellének 75,5 milliárd euróval beljebb lesznek, míg az EKB ugyanennyivel kijjebb… Igaz,a CDS felár csökkent, „csak” 90% alatti az öt éven belüli csőd esélyének mérőszáma.
Nem túlságosan bizalomgerjesztő Németország ZEW indexe, amelynek a jelenre vonatkozó komponense az egekbe szökött, míg a jövőt illető összetevő a várakozások alatt maradt. Elemzők szerint ez nem kifejezetten jó jel, ami a folytatást illeti.
93%-ra nőtt annak az esélye, hogy öt éven belül csődbe megy Görögország. A helléneknek több milliárd eurót kellene előteremteniük, záros határidőn belül. Az önkormányzatoknak minden felesleges pénzt be kell utalniuk a nemzeti bankhoz, hogy az állam fizetni tudja kötelezettségeit.
