A központi bankok világszerte alacsony kamatokkal szembesülnek, amelyek jól jelzik a mélyen fekvő problémákat, és a gazdaságok sebezhetőségét. Míg ultraalacsony kamatlábakra nincs, addig hatékony fiskális, és monetáris politikára van szükség –a gyorsabb növekedés érdekében – nyilatkozta tegnap a Fed alelnöke, Stanley Fischer.Az EKB berkeiből kiszivárgott információk szerint a testület már azon dolgozik, hogy kivezesse a 80 milliárd eurós eszközvásárlási programot. Az értesülések még egy dátummal is szolgálnak, miszerint 2017 márciusban 10 milliárddal csökkenthetik ezt a keretet, vagy még az is a forgatókönyv része lehet, hogy minden marad, változatlanul. A piac természetesen ettől sokkot kapott, hiszen a befektetők európai lazítással számolnak még, a gazdaságot illetően. Igaz, az EKB cáfolta a fenti pletykákat, de a félelem mérges gázként a piacokon maradt.
Algírban ma összeülnek az Opec, és nem Opec tagok, hogy az olaj helyzetéről vitázzanak. A szaúdiak szerint nem lesz megállapodás, ezzel szemben az algériaiak épp a szaúdi rugalmasságot hozták fel, mint pozitív előjelet. Valószínűleg most is Iránon fog múlni a tárgyalás végkimenetele, márpedig az irániak még csak ebben az évben robbantak be újra a piacra, tehát felfutóban van az olajkitermelésük, így nem áll érdekükben a befagyasztás.
Felgyorsultak a brit események, ugyanis a vártnál előbb, akár már holnaptól új miniszterelnöke lehet az Egyesült Királyságnak. Theresa May személyében egy maradáspárti politikus venné át az irányítást, s kezdené meg a britek kiléptetését az EU-ból, ami azt jelenti, hogy sokkal lágyabb megállapodásra, és szabadabb feltételekre lehet számítani. Azaz maradhatna a szabad munkaerő áramlás, s a befizetések is a közös piacért cserébe.
Komoly akvizíciót jelentett be ma reggel a Richter. A cég a svájci székhelyű Finox Holding nevű gyógyszergyártót vásárolja meg 190 millió svájci frankért. A női termékenységgel összefüggő fejlesztésekkel, értékesítésekkel foglalkozik a svájci biotechnológiai vállalat. A felvásárlás abszolút passzol a Richter termékportfoliójához, ráadásul a tranzakciót akár kézpénzzel is tudja finanszírozni.
2,4% helyett csupán 2,2%-kal fog bővülni idén Amerika gazdasága az IMF szerint. Ettől függetlenül az USA gazdasága jó formában van – nyilatkozta Lagarde, az IMF vezetője. Szerinte a probléma a termelékenységgel van. Ezzel párhuzamosan Janet Yellen is aggódik a növekedés miatt. Az elmaradás okai ismeretlenek…
Az angolok körül forog a világ, elérkezett a Brexit ideje. A véleménykutatások szerint 45% maradna, míg 42% menne, szóval fordulni látszik a kocka, ráadásul a fogadóirodákban is erről árulkodnak a valószínűségek. Lehetséges, hogy a brit lakosság most értette meg micsoda anyagi vonzatai lennének a kilépésnek.
A várakozásoknak megfelelően az MNB tovább csökkentette az irányadó rátát 15 bázisponttal, így az alapkamat 0,9%-ra süllyedt. A kamatfolyosó felső szélét szintén 15 bázisponttal vágta lejjebb a Monetáris Tanács 1,15%-ra, a betéti kamat azonban maradt változatlanul -0,05%-on. A jegybanki közlemény szerint a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az alapkamat tartósan a 0,9%-os szinten maradhat.
Az MNB monetáris tanácsa újra összeül, és kiderül lesz-e újabb kamatvágás. A piac 15 bázispontos csökkentéssel kalkulál. Ezzel a lépéssel akár be is fejeződhet a jegybank kamatcsökkentési ciklusa is. Ám érdekes kérdés az is, hogyha az MNB „titkolt” célja, hogy a gyenge forinton keresztül stimulálja az exportot, akkor most hova lökhetik, az amúgy is gyengélkedő hazai deviza árfolyamát, amely csak ideiglenesen tudott a Fitch felminősítés hírére erősödni.
A munkaerőpiaci folyamatok kedvezőek a tengerentúlon, így a jegybankárok következő találkozása (június 15) meghozhatja a következő kamatemelést. Ez is kiderült a tegnap publikált Fed jegyzőkönyvből. A döntnökök némi aggodalomról, bizonytalanságról is beszámoltak, ahogy erről a dokumentum is árulkodik. Felmerült kérdésként, hogy vajon júniusig a kezükben lesz-e megfelelő mennyiségű adat, s vajon a piacok felkészültek egy újabb kamatemelésre?
Számottevő, de a konszenzusnál kisebb mértékű visszaesést mutatott a japán export és import is. Az export a jósolt 7,0% helyett 6,8%-kal csökkent, az import pedig a várt 16,6% helyett 14,9%-kal esett vissza.
A sokak által várt dohai találkozón nem történt meg a csoda, nem sikerült megegyezni az olajtermelés befagyasztásáról. Tulajdonképpen a szaúdiak kitétele miatt hiúsult meg a tárgyalás, ugyanis ők azt szerették volna, hogyha az irániak is tesznek vállalást. Egyszóval az OPEC-en belül bukott meg a tárgyalás. Az árgus szemek így most a júliusi OPEC találkozót figyelik, hátha akkor sikerül megállapodásra jutni. A hírre természetesen hatalmasat zuhant az olaj árfolyama.
Pozitívak lettek a tavalyi magyar pénzügyi adatok. A költségvetési hiány jóval a 2,4%-os célszint alatt teljesült, 1,9%-ot ért el. Az államadósság a GDP 75,3%-a alatt végzett az év végén.
3,6%-ról 3,4%-ra csökkentette az IMF az idei globális gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését. A jövő évit pedig 3,8%-ról 3,6%-ra vágta. A háttérben egyértelműen a feltörekvő piacok, illetve a kínai lassulás áll.
A kínai jegybank devizatartaléka 107 milliárd dollárral zuhant decemberben, ami kétszerese a novemberi értéknek, ez nagyjából a teljes mennyiség 2,8%-ával egyezik meg. A devizatartalék esése jól mutatja, hogy a tőke kiáramlása felgyorsult az elmúlt hónapokban.
A jókedv lufija kipukkadt a tengerentúlon. A nyersanyag árak zuhanása magával rántott több szektort is. Az olaj hat, míg az arany hét éve nem látott mélypontot ért el tegnap.
1999 óta először módosított az IMF az SDR devizakosár összetételén. A korábban megjelent híreknek megfelelően a jüan új tagként bekerült a devizakosárba, amely így már 5 tagúra bővült. Ráadásul a jüan egyből 10,92%-os súlyt kapott, és ezzel a harmadik legjelentősebb komponens lett megelőzve a fontot és a jent is. A jüan bekerülésének legnagyobb vesztese az euró, melynek súlya több mint 6 százalékponttal csökken 30,93%-ra. A jüan technikai értelemben 2016 októberétől válik a fizetőkosár részévé. A mostani döntés rendkívül fontos lépés a kínai gazdaság és pénzügyi rendszer globális integrálásában.
Az OTP tartotta lázban tegnap a befektetőket. Az állam által eladásra kínált 14,092 millió darab részvény aukciója sikerrel zárult, az átlagárfolyam 5322 forint lett. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tájékoztatása szerint közel kétszeres volt a túljegyzés. Egyébként 4642 forinton voltak nyilvántartva az eladásra kínált részvények, így közel 10 milliárd forinttal többért sikerült az OTP papírjait értékesíteni.
Az MNB a korábbi híreknek megfelelően az eddigi választható 2-5% tartalékolás helyett december 1-től egységesen 2%-ot ír elő a bankok számára. Bár maga a csökkentés nem volt váratlan lépés, az időzítés korainak tűnik. A hír enyhén negatív a bankok számára, hiszen a likviditást a jövőben kicsit kedvezőtlenebb feltételek mellett kell kezelniük.
Miután pénteken publikálták az extra gyenge amerikai munkanélküliségi adatokat két kézzel kezdték szórni a befektetők előbb a dollárt, aztán a részvénypiacokat sem kímélték. Ám, a fordulópontig nem kellett sokat várni, hiszen a kollektív rádöbbenés megtörtént, miszerint a rossz adat miatt tovább tolódhat a Fed kamatemelése, ami végtére is jó hír, így ezek után venni kezdték a tőzsdéket, egészen a pozitív tartományig rántva a mutatókat.
