Az orosz-ukrán feszültségben továbbra sincs enyhülés, a görögök ügyében sem történt előre lépés, ráadásul gazdagabbak lettünk a Richter hatalmas veszteségével is. Szebben is el lehetne képzelni a hétkezdést…
A görögök nyilatkozata alapján a tárgyalások az EU-val gyümölcsözően alakulnak. A hangsúly a görögök „szerint”-en van, ugyanis tegnap az EKB nem lacafacázott, este beszüntette a normál finanszírozást, és áttette a helléneket az ELA-ba, ami sokkal szigorúbb feltételeket teremt, például a refinanszírozási kamatláb február 11-től 0,5%-ról 1,6%-ra növekszik. Az üzenet tehát egyértelmű: ha kell a közös pénz Görögországnak, akkor jobb, ha nem húzogatja a látszólag alvó oroszlán bajszát.
Az MNB továbbra is egyre lazább monetáris politikáról kommunikál, azaz a kamatcsökkentés itt áll a küszöbön, erre csak ráerősített a jegybank elnökének, és a monetáris tanács egyik tagjának nyilatkozata, habként pedig megérkeztek a monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatójának szavai.
A görög pénzügyminiszter bizakodó nyilatkozata után (nemsokára megállapodás születhet, a befektetők vesztesége nélkül) a DAX index csúcsig szárnyalt. Ezzel párhuzamosan a kőolaj ára is emelkedni tudott, ami rántotta magával az amerikai tőzsdéket is. Az energetikai szektorok felértékelődve lőttek ki, az alacsony kamatkörnyezetnek köszönhetően a távközlési cégek is rallyztak, és a pénzügyi szektor sem maradt le a felfelé ívelésben.
Az orosz jegybank meghökkentette a befektetőket, az alapkamatot 15%-ra csökkentette. A lépés hatására gyengülni kezdett a rubel, majd rendeződött a deviza árfolyama. A hírre adni kezdték az OTP, és a Richter papírjait. Eközben Görögországgal továbbra sincs rendben minden. Az első EU-s megbeszélés igaz barátira sikerült, de kiderült, hogy a hellének nem kérnek a mentőcsomagokból. Jó kérdés, hogy akkor vajon miből akarják visszafizetni a tetemes mértékű hitelüket? – Vélhetően erre a kérdésre még ők sem tudják a választ…
A görögöknél elmentek otthonról, a fehéroroszok a csőd szélén egyensúlyoznak, eközben Oroszországgal szemben újabb szankciók érkezhetnek – címszavakban a hét eseményei. A szerencse, hogy ezekre a hírekre nem különösebben reagálnak a fejlett börzék.
Szociális juttatások, minimálbér emelése, privatizáció leállítása – néhány intézkedés, melyeket Ciprasz, a hétvégén megválasztott elnök hozott Görögországban, s melyekre 10%-os zuhanással reagált a görög tőzsdeindex. Ez talán annak fényében nem is meglepő, hogy a nehezen elért költségvetési egyensúly a fentiek miatt veszélybe kerülhet.
Bejött a papírforma Görögországban, a hétvégi választásokon nagy fölénnyel nyert a Sziriza. 149 helyet szereztek meg, így valamiféle koalícióra lesz szükségük, az abszolút többség eléréséhez, ez valószínűleg nem fog problémát okozni. Alekszisz Ciprasz a párt vezetője újra kívánja tárgyalni a hitelfeltételeket, miközben a görög állam a február küszöbén toporog, amikor 3,7 milliárd eurót kell visszafizetnie. Hitel nélkül ez nem fog menni, így kérdéses, hogy hogyan alakulnak a tárgyalások, az európai intézményekkel.
A nagy mágus elvarázsolta tegnap a piacokat! Mario Draghi bejelentése megpezsdítette a világ tőzsdéit. Az EKB döntött, a várakozásoknak megfelelően. Havi 60 milliárd eurót költenének államkötvényekre. A program addig tartana, míg a kijelölt 2%-os inflációs cél nem teljesül. Eközben Görögországból a Sziriza párt előnyéről szóló hírek érkeznek. Vasárnap minden eldől, s korántsem mindegy sem az euró, sem Európa szempontjából, hogy hogy végződik a választás.
Szabad a pálya, jöhetnek az államkötvények! Így határoztak tegnap az Európai Bíróság jogászai. Ez azt jelenti, hogy akár már január 22-én a görög választásokat megelőzően születhet döntés az „európai KE”-t illetően. Bár az is igaz, hogy a bírák döntése az elkövetkezendő hónapokra datálható, ráadásul valószínűleg megengedő, és nem kötelező érvényű lesz, egyszóval a „színjáték” hatása így is – úgy is limitált.
A Fed áprilisig kivár, nő a foglalkoztatottság aránya Amerikában, s ha még ez nem lenne elég az elmúlt napokban túladottá váltak a részvények, úgyhogy minden adva van ahhoz, hogy az indexek felpörögjenek.
Az olaj árfolyama nem állt meg a lejtőn, tovább folytatta lejtmenetét. Ez persze sem az inflációs várakozásoknak, sem a befektetőknek nem tesz jót. Ezek a fejlemények tolhatják az amerikai kamatemelési ciklus elindulását. A fentiek miatt zuhannak a hosszú hozamok, azaz emelkednek a kötvényárak.
A rubel tovább gyengül, a WTI típusú kőolaj ára 50 dollár alá szakadt, a német inflációs adat a vártnál kisebb – összefoglalva növekedési félelmek rezegtetik a lécet a piacok alatt, miközben az aranyat, a kockázatmentes állampapírokat viszik, mint a cukrot.
Mario Draghi szavai odacsaptak az évkezdésnek pénteken, már, ami a befektetéseket illeti. Az EKB elnöke szerint nagyobb a defláció kialakulásának veszélye, mint fél éve, ráadásul az EKB igazán semmit sem tesz ez ellen, az ígéretek suhogtatásán kívül.
Tovább szakadt az olaj árfolyama tegnap. Eleinte úgy tűnt a befektetők nem reagálnak a hírre, miszerint Szaúd-Arábia tovább növelte az eladási ár diszkontot az általa kitermelt olajra, de aztán észhez tértek az eladók, és újabb mélypontra zuhant az olajár.
