A görögöknél elmentek otthonról, a fehéroroszok a csőd szélén egyensúlyoznak, eközben Oroszországgal szemben újabb szankciók érkezhetnek – címszavakban a hét eseményei. A szerencse, hogy ezekre a hírekre nem különösebben reagálnak a fejlett börzék.
Szociális juttatások, minimálbér emelése, privatizáció leállítása – néhány intézkedés, melyeket Ciprasz, a hétvégén megválasztott elnök hozott Görögországban, s melyekre 10%-os zuhanással reagált a görög tőzsdeindex. Ez talán annak fényében nem is meglepő, hogy a nehezen elért költségvetési egyensúly a fentiek miatt veszélybe kerülhet.
Oroszországot leminősítette az S&P hitelminősítő, a Richter megállapodást kötött a Bayerrel, hazánkban veszik a Magyar-Telekomot, és az OTP-t – na ilyen, egy sűrű hétkezdés.
Bejött a papírforma Görögországban, a hétvégi választásokon nagy fölénnyel nyert a Sziriza. 149 helyet szereztek meg, így valamiféle koalícióra lesz szükségük, az abszolút többség eléréséhez, ez valószínűleg nem fog problémát okozni. Alekszisz Ciprasz a párt vezetője újra kívánja tárgyalni a hitelfeltételeket, miközben a görög állam a február küszöbén toporog, amikor 3,7 milliárd eurót kell visszafizetnie. Hitel nélkül ez nem fog menni, így kérdéses, hogy hogyan alakulnak a tárgyalások, az európai intézményekkel.
A nagy mágus elvarázsolta tegnap a piacokat! Mario Draghi bejelentése megpezsdítette a világ tőzsdéit. Az EKB döntött, a várakozásoknak megfelelően. Havi 60 milliárd eurót költenének államkötvényekre. A program addig tartana, míg a kijelölt 2%-os inflációs cél nem teljesül. Eközben Görögországból a Sziriza párt előnyéről szóló hírek érkeznek. Vasárnap minden eldől, s korántsem mindegy sem az euró, sem Európa szempontjából, hogy hogy végződik a választás.
A várva várt nap, elérkezett. Az EKB ma felfedi lapjait. Igaz, már némi információ-morzsa kiszivárgott. Summázva úgy tűnik, hogy 2016-ig mintegy 1100 milliárd eurót költenének államkötvényekre. A hangsúly, azonban mégis a részleteken van, amelyeket toporogva várnak a piacok.
A tengerentúli cégek gyorsjelentéseikkel bombázták tegnap a piacokat, vegyes érzelmeket kiváltva. A Netflix vitte a prímet a várakozásokat 100%-kal meghaladó eredményével, nem csoda, hogy a 3,4%-os emelkedést zárás után 16%-kal megfejelte. Ezzel szemben az IBM vizes lepedőt húzott a befektetőkre, akik elborzadtak a cég kilátásain. A Morgan Stanley is alulmúlta a konszenzust, igaz a napközben összeszedett 3%-os esést zárásra szinte teljesen ledolgozta.
24 éve nem volt ilyen alacsony Kína gazdasági növekedése. A 7,4%-os bővülés még így is több a konszenzusnál. Az építőipar gyengélkedése is rányomta a bélyegét a GDP-re.
Csendes a hétkezdés a világ börzéin, hiszen a tengerentúli piacok ma zárva tartanak, Martin Luther King napja miatt. Közben az SNB lépésére reflektálva csordogálnak be információk a károk mértékéről. A Deutsche Bank például 150 millió dollár veszteséget könyvelhet el magának, emellett sok alapkezelő, és befektetési bank is pórul járt.
A svájci jegybank eltörölte az 1,20%-os árfolyamküszöböt, ami három és fél évig megakadályozta a svájci frank erősödését! Emellett a -0,25%-os betéti kamatot -0,75%-ra vágta, mintegy ellensúlyozva a hatást, bár ez a devizapiacokat nem érdekelte. Az EUR/CHF jegyzése 1,20-ról 0,85 alá szakadt, ahonnan 1-ig sikerült visszakúsznia.
Mostanában sok volt a pozícionáltság az EUR/CHF vétel irányába, így a lépést követően indokolt volt a svájci frank erősödése.
Magyarország kitettsége most már limitált, már ami a svájci devizát illeti. A lakossági gépjármű, és fogyasztói hitelállomány mintegy 2 milliárd svájci frankra, a vállalkozások kitettsége 2,2 milliárdra rúg. Ez a magyar GDP 3,5%-a, ami azt jelenti, hogy a lengyelekkel, osztrákokkal ellentétben védett államnak számítunk. A forint ugyan gyengült, de ez a zlotyi mélyrepülésének köszönhető, mert a lengyelek kitettsége a GDP 8%-a.
Konkrétumokban a hazai helyzet: a Magyar Telekom, és a MOL kitettsége 0, az FHB-nak elenyésző, 5 millió frank, az OTP-nek 1 milliárd, aminek a hatása limitált lehet, pláne a piac beárazása után. A Richternek már nagyobb az érintettsége, de a forint esése a cég nagy arányú export tevékenysége miatt sokat segített.
Szabad a pálya, jöhetnek az államkötvények! Így határoztak tegnap az Európai Bíróság jogászai. Ez azt jelenti, hogy akár már január 22-én a görög választásokat megelőzően születhet döntés az „európai KE”-t illetően. Bár az is igaz, hogy a bírák döntése az elkövetkezendő hónapokra datálható, ráadásul valószínűleg megengedő, és nem kötelező érvényű lesz, egyszóval a „színjáték” hatása így is – úgy is limitált.
Az EKB államkötvény vásárlási programja ellentétes az EU joggal? Erről dönt ma az Európai Bíróság. Néhány hónap távlatában hoznak döntést a bírák, amely nem kötelező érvényű, sokkal inkább egy útmutatás a német alkotmány számára.
A piacok bizonytalankodnak ugyan, de a pozitív vállalati híreknek mindenki örül. Jól teljesített a SAP, és az Alcoa is, utóbbi több ponton felülmúlta az elemzői konszenzust.
Egyes források szerint az EKB csak 500 milliárd dollárért vásárolhat kötvényeket, azok közül is csak a befektetői kategóriás állampapírokat. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a portugál, görög, és ciprusi kötvények nem kerülnek be a vásárolt állampapír körbe, így pedig kérdésessé válik az eszközvásárlási program hatásossága.
Közeledve a hétvégéhez összeszedték magukat a piacok: Európában, és Amerikában is felfelé görbültek a mutatók, sőt utóbbi börzéi ismét csúcsexpedícióra indultak. A magyar tőzsde is kezd éledezni hamvaiból, idén először, már ami a vételt illeti.
A Fed áprilisig kivár, nő a foglalkoztatottság aránya Amerikában, s ha még ez nem lenne elég az elmúlt napokban túladottá váltak a részvények, úgyhogy minden adva van ahhoz, hogy az indexek felpörögjenek.
Az olaj árfolyama nem állt meg a lejtőn, tovább folytatta lejtmenetét. Ez persze sem az inflációs várakozásoknak, sem a befektetőknek nem tesz jót. Ezek a fejlemények tolhatják az amerikai kamatemelési ciklus elindulását. A fentiek miatt zuhannak a hosszú hozamok, azaz emelkednek a kötvényárak.
A rubel tovább gyengül, a WTI típusú kőolaj ára 50 dollár alá szakadt, a német inflációs adat a vártnál kisebb – összefoglalva növekedési félelmek rezegtetik a lécet a piacok alatt, miközben az aranyat, a kockázatmentes állampapírokat viszik, mint a cukrot.
Mario Draghi szavai odacsaptak az évkezdésnek pénteken, már, ami a befektetéseket illeti. Az EKB elnöke szerint nagyobb a defláció kialakulásának veszélye, mint fél éve, ráadásul az EKB igazán semmit sem tesz ez ellen, az ígéretek suhogtatásán kívül.
Rally, a tegnapi kereskedés legpontosabb jelzője. Az orosz jegybank löketet adott a piacoknak, azzal a bejelentésével, hogy segíti a bankokat a devizához jutásban, sőt egyelőre nem kell átértékelni a veszteséges pozíciókat! A Richter, és az OTP tehát örvendezhet a jó hírnek. A MOL sem marad ki a buliból – már, ami az örömködést illeti, hiszen kezdenek az olajrészvények magukhoz térni, tegnap az amerikaiaknál száguldoztak, míg ma Ázsiába is elért a lendület.
