A negyedik negyedévben az ausztrál GDP váratlanul 3,0%-kal emelkedett, miközben a piac csak 2,5%-os növekedésre számított. A kedvező GDP adatra erősödött az ausztrál dollár. Az erős GDP növekedést elsősorban a lakossági fogyasztás húzta, különösen a szolgáltató szektor volt nagyon erős. Az erős kínai-ausztrál gazdasági kapcsolatok miatt Kína számára is kedvező az erős ausztrál GDP.
Nem fognak devizaleértékelési háborút indítani – ezzel a konklúzióval zárult a G20-ak csúcstalálkozója. Fiskális, monetáris, és strukturális intézkedésre is szükség van, amennyiben a növekedés a cél. Legnagyobb globális kockázatnak Anglia EU-ból való kilépését, és a migránshelyzetet nevezték meg a résztvevők. Összességében a befektetőknek csalódást okozott a konferencia, hiszen semmiféle konkrét gazdaságélénkítő intézkedést nem jelentettek be.
A decemberi kamatemelés óta sokat szigorodtak a piaci kondíciók, és az erős dollár nem tesz jót az amerikai gazdaságnak – nyilatkozta tegnap William Dudley New York-i Fed elnök, amivel egy lavinát indított el. A dollárt mélybe lökte, ami a nyersanyag árakat sem hagyta érintetlenül. Az olaj például emelkedő pályán indult el, főleg miután arról hallani, hogy az Opec és Oroszország között mégis születik valamiféle megállapodás. Nyilván a híresztelést cáfolták, ám a WTI típusú kőolaj ára így is felfelé ívelt tovább.
Kínában a kiskereskedelmi forgalom októberben 11 százalékkal bővült a konszenzusban szereplő 10,9 százalékkal szemben Ugyanakkor az ipari termelés 5,6 százalékkal bővült csak, miközben 5,8 százalékos bővülést várt a piac. 2010 elején ez még 20 százalék volt. Azóta csökken, és ezzel újabb lokális mélypontot ütött.
A korábbi stabilról pozitívra módosította a BA1 besorolásunkhoz tartozó kilátásokat a Moody’s. Így, amennyiben tovább csökken az államadósság, a devizakitettség, valamint a költségvetési hiányt továbbra is kordában tudja tartani a kormány, akkor akár már tavasszal megérkezhet az egyébként a piaci szereplők által már régóta várt felminősítés.
A vártnál sokkalta jobb Richter eredménnyel gazdagodtak a befektetők, ma hajnalban. A tisztított üzemi eredmény több, mint 100%-kal növekedett, amely jócskán felülmúlja az elemzői konszenzust. A várakozást ugyan a veszteségek meghaladják: 13,8 milliárd forint pénzügyi veszteség keletkezett az oroszországi kintlévőségekből.
A kínai ipari vállalatok profitja szeptemberben 0,1%-kal csökkent, ami némi megnyugvást jelent az augusztusi 8,8%-os zuhanást követően. Eközben a kínai jegybank újabb likviditást nyújtott 7 napos repo keretében a pénzügyi intézmények számára.
Pénteken nemzeti ünnepünk miatt lemaradtunk a világ piacainak rally-járól. A száguldás Mario Draghinak volt köszönhető, aki az EKB ülésen ugyan túl sok konkrétummal most sem szolgált, mégis a megszokottnál bőbeszédűbb volt. Egyrészt megígérte, hogy decemberben felülvizsgálják az eszközvásárlási program keretösszegét, másrészt elárulta, hogy a kamatdöntő ülésen felmerült a betéti ráta további csökkentése.
Japánban mind az ipari termelés, mind az augusztusi kiskereskedelmi forgalom a vártnál gyengébben alakult. Év/év alapon az ipari termelés mindössze 0,2%-kal bővült, míg a várakozás 1,8% volt. A kiskereskedelmi forgalom hó/hó alapon nem emelkedett, miközben a piaci várakozás 0,5% volt. A gyenge japán adatokat követően a JPMorgan arra számít, hogy az ázsiai szigetország recesszióba süllyedhetett a harmadik negyedévben.
Felvásárolták tegnap az európai, és amerikai tőzsdéket arra a hírre, hogy olyannyira sikeres volt a brüsszeli megbeszélés, hogy már a megállapodás tervezetét készítik elő. Persze ez leginkább a görögök szerint van így, az EU még kicsit borúsabban látja az eseményeket. Emellett Steinmaier német külügyminiszter elmondta, hogy senkinek sem lenne jó, ha a görögök kikerülnének az EU-ból. A fentiek fényében nem meglepő, hogy a hellén CDS felár 2%-ot csökkent.
A hitelezők, ahogy az várható volt visszautasították a görögök javaslatát, miszerint a hiteleket részletekben hívnák le. A CDS felár ennek hatására csak kis mértékben, hatvan bázisponttal nőtt. A piac szerint tehát a csőd lehetősége nem változott.
Az EKB a szokásoktól eltérően ma tartja ülését. A kamatokban nem várható változás, viszont a fél háromkor startoló sajtótájékoztatóból kiderül, hogy hogyan szerepel a kötvényvásárlási program.
A Standard & Poor’s hitelminősítő BB-ről egy fokozattal feljebb, BB+-ra emelte a magyar államadósságra vonatkozó minősítését. Így hazánk már csak egy fokozatra van a befektetési kategóriától!
30%-ra emelte az ukrán jegybank az alapkamatot, a döntés a márciusi esetleges újabb IMF mentőcsomagot érintő döntést támogathatja. Eközben a negyedik legnagyobb ukrán pénzintézet, a Delta Bank fizetésképtelenné vált.
Négy hónappal meghosszabbítják a görög hitelcsomagot – ezt szavazták meg pénteken nagy arányban a németek. Ciprasz azt nyilatkozta, hogy mindent meg fognak tenni, hogy teljesíteni tudják a feltételeket. Látszólag tehát nagy az egyetértés, az összhang. A börzéket egyelőre nem kötik le a hellén események, inkább a kínai alapkamat 25 bázispontos csökkenésének örültek a befektetők.
Csupa jó hírrel gazdagodott a világ tegnap, aminek hála az amerikai indexek csúcsokig szaladtak. Kezdődött minden azzal, hogy egyes híresztelések szerint a görögök, mégis bevállalnának egy fél éves, átmeneti időszakot, mely alatt egy új keretrendszert alkotnának meg. Erre jöttek habként a ZEV által tegnap publikált hangulat index adatai, melyek folyamatos emelkedésről tanúskodnak. Az intézet szerint az európai mennyiségi bővítés indikálta a pozitív számokat.
Bikapiac van. No meg tűzszünet. A papírokat pedig széttépték, legalábbis, ami az OTP-t, és a Richter-t illeti. A minszki megállapodás örömre lobbantotta a vevők szívét. Érdekes, pedig már túl vagyunk néhány megállapodáson, békén, amik után mégis háború következett. A hrivnya, és a rubel különösebben nem reagált a hírre, a befektetők mégis lecsaptak a tőzsdékre – megoldatlan görög helyzet ide, vagy oda.
Tegnap óta folynak Minszkben a tárgyalások, Franciaország, Németország, Ukrajna, és Oroszország részvételével. Kezdetben az egyeztetést nehezítette, hogy Putyin mereven kitartott álláspontja mellett. Ma délelőtt közel 16 órányi tanácskozás után, azonban bejelentették, hogy február 15-től életbe lép a tűzszünet Oroszország, és Ukrajna között.
A nagy mágus elvarázsolta tegnap a piacokat! Mario Draghi bejelentése megpezsdítette a világ tőzsdéit. Az EKB döntött, a várakozásoknak megfelelően. Havi 60 milliárd eurót költenének államkötvényekre. A program addig tartana, míg a kijelölt 2%-os inflációs cél nem teljesül. Eközben Görögországból a Sziriza párt előnyéről szóló hírek érkeznek. Vasárnap minden eldől, s korántsem mindegy sem az euró, sem Európa szempontjából, hogy hogy végződik a választás.
A svájci jegybank eltörölte az 1,20%-os árfolyamküszöböt, ami három és fél évig megakadályozta a svájci frank erősödését! Emellett a -0,25%-os betéti kamatot -0,75%-ra vágta, mintegy ellensúlyozva a hatást, bár ez a devizapiacokat nem érdekelte. Az EUR/CHF jegyzése 1,20-ról 0,85 alá szakadt, ahonnan 1-ig sikerült visszakúsznia.
Mostanában sok volt a pozícionáltság az EUR/CHF vétel irányába, így a lépést követően indokolt volt a svájci frank erősödése.
Magyarország kitettsége most már limitált, már ami a svájci devizát illeti. A lakossági gépjármű, és fogyasztói hitelállomány mintegy 2 milliárd svájci frankra, a vállalkozások kitettsége 2,2 milliárdra rúg. Ez a magyar GDP 3,5%-a, ami azt jelenti, hogy a lengyelekkel, osztrákokkal ellentétben védett államnak számítunk. A forint ugyan gyengült, de ez a zlotyi mélyrepülésének köszönhető, mert a lengyelek kitettsége a GDP 8%-a.
Konkrétumokban a hazai helyzet: a Magyar Telekom, és a MOL kitettsége 0, az FHB-nak elenyésző, 5 millió frank, az OTP-nek 1 milliárd, aminek a hatása limitált lehet, pláne a piac beárazása után. A Richternek már nagyobb az érintettsége, de a forint esése a cég nagy arányú export tevékenysége miatt sokat segített.
