Hét év után ma este nyolckor a Fed döntéshozók 25 bázisponttal 0,5%-ra emelhetik az alapkamatot. A kamatdöntést követően fontos lesz a Fed kormányzóknak, hogy hogy alakul a kamatpálya. Ugyanis, ha ez megemelkedne, akkor negatívan érintené a feltörekvő piacok devizáit, így a forintot is.
Négy hónapos mélyponton a forint. A hazai fizetőeszköz árfolyama elérte a 318-as szintet. A régiós devizákkal összhangban változott a kurzus, de jól látható, hogy a gyengülés hátterében más is állhat – talán épp a jövő hétre tervezett nem konvencionális lépések bejelentésétől tart a piac.
Ewald Nowotny, az EKB kormányzótanácsának tagja szerint a jegybank jelenlegi monetáris politikája megfelelő, és picivel a 2%-os inflációs cél alatt maradhatnak. A piac által várt nagyobb mértékű lazítás után úgy látszik, hogy még inkább próbálják a kommunikációval hűteni a kedélyeket.
Kínában a kiskereskedelmi forgalom októberben 11 százalékkal bővült a konszenzusban szereplő 10,9 százalékkal szemben Ugyanakkor az ipari termelés 5,6 százalékkal bővült csak, miközben 5,8 százalékos bővülést várt a piac. 2010 elején ez még 20 százalék volt. Azóta csökken, és ezzel újabb lokális mélypontot ütött.
Újra itt a „nagy nap”, a Fed ismét ülésezik. A döntés talán nem is annyira tartja lázban a piacokat, hiszen várhatóan továbbra sem lesz kamatemelés, mint a hozzá fűzött kommentár, ami már adhat némi plusz információt a jövőbeli terveket illetően. Nagy meglepetés lenne, azonban a „másik” véglet, azaz ha a Fed határozottan tavaszra tolná a lépést.
Ma Opec találkozó lesz Bécsben, a nem OPEC tagállamok képviselőivel. A kőolaj árfolyamának stabilizálása lesz a téma, de az OPEC vezetők előre tisztázták, hogy semmilyen a kitermelésüket negatív értelemben érintő ötletre nem vevőek. A cél ugyanis a piaci részesedés visszaszerzése. A tárgyalásra az azeriek, és a norvégok részvétele nélkül kerül sor.
A gazdasági miniszter elmondta, hogy a Magyarországon készült motorok nem érintettek a botrányban, viszont az indirekt hatás akár 0,3-0,6 százalék is lehet a GDP-re, hiszen az ipari termelés 22,2 százalékát adja az autóipar, miközben az export aránya 10 százalék. Más nyilatkozatok alapján pedig állítólag 2 millió motor érintett. Elég nagy tehát a bizonytalanság.
Az S&P megerősítette Magyarország BB+ besorolását, a kilátásokat pedig stabilan hagyta. A hitelminősítő szerint a növekedés az elkövetkező években a régión belül nálunk lehet a legalacsonyabb. A GDP arányos államadósság pedig idén év végére meghaladhatja a tavalyi 76,9%-ot.
A befektetők mindennél jobban utálják a bizonytalanságot, mi sem fémjelzi ezt jobban, mint hogy tegnap A török líra 3,4%-kal gyengült a dollárral szemben és a török részvényindex is 5%-ot zuhant. A negatív hangulat pedig az európai kereskedésre is kihatott.
A Standard & Poor’s hitelminősítő BB-ről egy fokozattal feljebb, BB+-ra emelte a magyar államadósságra vonatkozó minősítését. Így hazánk már csak egy fokozatra van a befektetési kategóriától!
30%-ra emelte az ukrán jegybank az alapkamatot, a döntés a márciusi esetleges újabb IMF mentőcsomagot érintő döntést támogathatja. Eközben a negyedik legnagyobb ukrán pénzintézet, a Delta Bank fizetésképtelenné vált.
Bikapiac van. No meg tűzszünet. A papírokat pedig széttépték, legalábbis, ami az OTP-t, és a Richter-t illeti. A minszki megállapodás örömre lobbantotta a vevők szívét. Érdekes, pedig már túl vagyunk néhány megállapodáson, békén, amik után mégis háború következett. A hrivnya, és a rubel különösebben nem reagált a hírre, a befektetők mégis lecsaptak a tőzsdékre – megoldatlan görög helyzet ide, vagy oda.
Bejött a papírforma Görögországban, a hétvégi választásokon nagy fölénnyel nyert a Sziriza. 149 helyet szereztek meg, így valamiféle koalícióra lesz szükségük, az abszolút többség eléréséhez, ez valószínűleg nem fog problémát okozni. Alekszisz Ciprasz a párt vezetője újra kívánja tárgyalni a hitelfeltételeket, miközben a görög állam a február küszöbén toporog, amikor 3,7 milliárd eurót kell visszafizetnie. Hitel nélkül ez nem fog menni, így kérdéses, hogy hogyan alakulnak a tárgyalások, az európai intézményekkel.
Hétfőn a zuhanásé volt a főszerep. Lejtmenetbe kapcsoltak a tengerentúli börzék, és tovább szakadtak az európai piacok is. Az olajár esése feltette az i-re a pontot az oroszoknál: a rubel a hét első napján több, mint 10%-ot gyengült, 1998 óta nem látott mélységekig zuhant, amire az orosz jegybank brutális (10,5%-ról 17%-ra) kamatemeléssel reagált. A kérdés, hogy ez elegendő lesz-e a rubel leértékelődésének megfékezéséhez?
A hétvégén minden volt: hideg, meleg egyaránt, és nem csak az időjárásban! 7,1%-ra kurtították a kínaiak a jövő évi növekedési kilátásukat. Az olaj körül is forr a helyzet, Líbiában két kikötőt be kellett zárni a harcok miatt, ez kb. 300 hordós kiesést jelent, ráadásul tovább zuhan az üzemanyag árfolyama.
Tovább szakadt az olaj árfolyama tegnap. Eleinte úgy tűnt a befektetők nem reagálnak a hírre, miszerint Szaúd-Arábia tovább növelte az eladási ár diszkontot az általa kitermelt olajra, de aztán észhez tértek az eladók, és újabb mélypontra zuhant az olajár.
A piacok megdöbbentek, Mario Draghi továbbra is körülírásosat játszott, a tőzsdék mutatói furcsa mozgásokat produkáltak – címszavakban a tegnapi EKB kamatdöntő ülés. Konkrétumokkal nem lettünk gazdagabbak, már ami az eszközvásárlási program bővítését illeti, s bár ez várható fejlemény volt a börzék mégis meglepődtek.
Hálaadás napját követően rövidített kereskedés volt pénteken a tengerentúlon. A Black Friday, azonban nem hozta a remélt számokat, 11%-kal csökkent tavalyhoz képest a forgalom, ami alacsonyabb költekezésre, és kevesebb vásárlóra utal.
