1. TRENDEK ÉS CIKLUSOK
1.1 Trendek
A tőkepiacok alapvetően trendszerűen mozognak. Az árfolyamokat hosszabb időszakot tekintve részben a piaci várakozások késztetik folyamatos trendszerű mozgásra, míg rövidebb távon váratlan fejlemények kényszerítik erőteljesebb, hirtelen elmozdulásra.
A trendek felismerésére és vizuális ábrázolására grafikonokat használunk, amelyek a záróárak alapján vagy a max-min-záróár alapján rajzolt HI-LO chartokat jelentik.
A trendvonalakat az emelkedő trend esetén a minimumok, a csatornavonalat pedig a maximumok összekötésével kapjuk.
A süllyedő trend esetén pedig a maximumok összekötésével kapjuk a trendvonalat, míg a csatornavonalat a minimumok összekötésével.
A trendvonal általában támaszként, míg a csatornavonal ellenállásként viselkedik. A trendvonal áttörése trendfordulót jelez, amelyet jellemzően magas forgalom kísér.
Áttörésnek az minősül, ha az árfolyam legalább 2 %-kal elhagyja áttörés után a trendvonalat.
Ha az árfolyam a csatornavonalat töri át, legalább 2%-al, akkor pedig jelzést kaphatunk az emelkedés (vagy süllyedés) mértékére.
A részvényárakban megjelenő elsődleges trendet a befektetőknek azon hozzáállása határozza meg, hogy mekkora a bizalma az adott részvényben.
Historikusan az elsődleges trend ellen ható reakciók azért alakulnak ki, mert a befektetők időről időre túl optimistán (vagy pesszimistán) ítélik meg a helyzetet, vagy mert a körülményekben olyan hirtelen környezeti változás állt be, amely az eredetileg előrejelzett feltételek megvalósulását megakadályozzák. Ilyen változás lehet egy törvénymódosítás, vagy a gazdaságban kialakuló változás (válsággócok és hatásuk az eredményre, vagy alapanyagárak esése és ennek hatása az eredményre, gyógyszerár-támogatási rendszer változása, stb.).
Ezek után vizsgáljuk meg a DANUBIUS 1998-99 évi chartját (1. grafikon).
1. számú grafikon
1998. szeptemberében egy hosszú süllyedés után a Danubius árfolyama emelkedésbe kezdett (A-B) amely kisebb korrekciókkal egészen január végéig tartott. Az első nagyobb, 50 %-os korrekció után (D-E) az A és E pontok összekötésével, és meghosszabbításával, a hosszú távú trendvonal (1) meghúzható volt A trendvonallal párhuzamosan húzott vonal feltolásával a D pontig pedig a csatornavonal (2) is kijelölhető. Az E ponton záródó korrekció után az árfolyam ismét emelkedésbe fordult, azonban a csatornavonal megsértése után az F ponton az árfolyam emelkedése megakadt (nem tudta meghaladni a 2 %-os mértéket), és nagy forgalom mellett lefelé mozogva napok alatt elérte a trendvonalat. Az árfolyam süllyedése ekkor rövid időre megakadt (a trendvonal támaszként működik), majd tovább mozogva lefelé jellemzően magas forgalom mellett áttörte a trendvonalat, (sell signal 4400 Ft-nál), és gyorsan távolodott tőle lefelé.
Az ilyen hosszú ideig tartó emelkedő (vagy süllyedő) trendet általában már 50-60 %-os korrekció követ, ami jelen esetben be is következett: 2500-tól 5600-ig 3100 Ft, 5600-tól 3800-ig 1800 Ft ami 58 %-os korrekciót jelentett!
Az árfolyam ekkor a könnyen megrajzolható süllyedő trendvonal mentén mozgott (3) egészen a J pontig. Az ezt követő J-K emelkedés a süllyedő trendvonalat szignifikánsan áttörte, ami ismét egy hosszabb emelkedő trend kezdetét jelentheti (4 trendvonal), ha az F-J süllyedő trend 61,8 %-os korrekciós szintjét az árfolyam áttöri. Ez a szint 4900 Ft-nál van (5600-3800 között 1800 Ft a különbség, aminek a 61,8 %-a 1100 Ft, 3800+1100=4900 Ft). Ennek a szintnek az áttörése 1999. július első hetében be is következett. Az újabb hosszú távú trend kialakulásának ideje kb. 6 hónap (1999. novembere), a teteje pedig valahol 6700 Ft körül várható
A fent vázolt megállapítások természetesen az A pontból kiinduló ß rövidtávú emelkedő trendre is értelmezhetők.
1.2 Ciklusok
A részvényárfolyamok bizonyos intervallumokat figyelembe véve ciklikusságot mutatnak. Vannak hosszabb idő alatt kialakuló elsődleges ciklusok és ezeken belül kialakuló másodlagos ciklusok. A ciklusokat egy emelkedő trend és egy, az azt követő korrekció, a süllyedő trend építi fel.
Az elsődleges ciklusok kialakulásához hosszabb időre van szükség, általában 0,5–7 év, és ciklikusságot mutatnak (vegyipari ciklus 7 év, kereskedelmi ciklus 3 év).
A másodlagos ciklusok az elsődleges ciklusokon belül fejlődnek ki és bizonyos szabályosságokat mutatnak. Általában elmondható, hogy minden elsődleges ciklus 3 másodlagos ciklusból épül fel, amit 2 ciklusból álló korrekció követ.
A másodlagos ciklusok nagysága és az azokat követő korrekciók mértéke jól meghatározható. A ciklus első hullámának emelkedő szakaszát (A-B) általában egy 30-40 %-os korrekció követ (B-C), míg a második hullám emelkedő szakaszát (C-D) már 50-60 %-os korrekció követi (D-E), és a harmadik hullámemelkedő szakaszát (E-F) követő korrekciós fázis (F-G) az emelkedő trend vonalát is áttöri. Lásd 2. számú ábrát!
2. számú ábra
Az ábrán az elsődleges ciklus kiterjedése az A–F–K pontok között jött létre. A másodlagos ciklus pedig az A -B–C , C–D -E , E–F–G emelkedő trendből és az F–G–H, H–K süllyedő trendből áll. A süllyedő trend lefutásának ideje az emelkedő trend felét teszi ki.
A részvényárakban megjelenő elsődleges trendet a befektetőknek azon hozzáállása határozza meg, hogy mekkora a bizalma az adott részvényben. Historikusan az elsődleges trend ellen ható reakciók azért alakulnak ki, mert a befektetők időről időre túl optimistán (vagy pesszimistán) ítélik meg a helyzetet, vagy mert a körülményekben olyan hirtelen környezeti változás állt be, amely az eredetileg előrejelzett feltételek megvalósulását megakadályozzák. Ilyen változás lehet egy törvénymódosítás, vagy a gazdaságban kialakuló változás (válsággócok és hatásuk az eredményre, vagy alapanyagárak esése és ennek hatása az eredményre, gyógyszerár-támogatási rendszer változása, stb.).
Egy elsődleges ciklus normál esetben 5 másodlagos ciklusból áll amelyekből az első 3 egyenlő irányú, míg a maradék 2 velük ellentétes irányú. Az elsődleges trendfordulóra az a tény figyelmezteti az elemzőket, hogy két befejeződött másodlagos ciklus után az árak a magasba szöknek. (Itt kell megjegyezni, hogy pusztán egyetlen másodlagos ciklus lefutása után annak a valószínűsége, hogy az árak emelkedni fognak, igen nagy–vagy a süllyedő trend esetén csökkenni fognak. Ennek az elméletnek a kidolgozója Ralph Nelson Elliot (1871-1948).
1.3. Hullámelmélet (Elliott Wave Theory)
Elliott szerint az ármozgást meghatározott számú és jellegű hullámok sorozata építi fel. Az elmélet egyik sarkalatos pontja leegyszerűsítve az, hogy a trendek általában öt, míg a korrekciós szakaszok három hullámrészből tevődnek össze.
Az egyes hullámok csúcsai általában mindig meghaladják az előző árfolyam-csúcsokat mind a trend, mind a korrekció során. Az ötpontos emelkedés végén a harmadik hullám csúcsa pedig az előző lokális csúcspontot is meghaladja, ahol a Fibonacci vonal meghúzható.
2. hullám tiszta árfolyam korrekció. Az emelkedés 1/3-át nyeri vissza.
3. hullám a legerőteljesebb és a legdinamikusabb emelkedő szakasz, soha nem lehet az emelkedő szakaszok között a legrövidebb.
4. hullám az előző masszív emelkedés időbeni feldolgozása és sohasem fejeződhet be az 1 hullám tartományában. Az előző emelkedés 2/3-át nyeri vissza.
A 2 és 4 hullám különböző hosszúságú.
Az emelkedő trend 2x annyi ideig tart, mint a korrekciós szakasz.
5. Hullám során irracionális árak, és mérsékelt forgalom a jellemző.
Ha az emelkedő hullámokat vizsgáljuk a trendfordulóra az figyelmeztet, hogy a harmadik emelkedő hullám során a forgalom nagysága már nem éri el azt a szintet, mint amekkora az előző emelkedési hullámban, és a korrekció mélypontja pedig alulmúlja az előző hullám korrekciós szintjének mértékét. Ha az emelkedő trend fordulópontja bekövetkezett, erre a megnövekedett forgalom is figyelmeztet. A korrekció pedig mindig a második emelkedő hullám korrekciós szintje alatt fejeződik be (pl. 3. grafikonnál a 4 pont alatt).
A trendfordulókra azonban a chartokban egyéb formációk is figyelmeztetnek. Ezek használhatósága igen jó, segíti az egyéb elemzési módszerek hatékonyságának javítását. A trendfordulóra figyelmeztető formációk hosszabb idő alatt alakulnak ki (2–3 hét minimálisan) és viszonylagosan könnyen felismerhetők. A trendfordulókra figyelmeztető formációk felismerését nagymértékben segíti a forgalom változása is.
A hullámelmélet illusztrálására lássuk a BUX 1997 év október–1998 év februári chartját.
3. grafikon (BUX 1997–1998)
Mint már tudjuk: a trendvonalakat az emelkedő trend esetén a minimumok, míg a süllyedő trend esetén a maximumok összekötésével kapjuk.
A 3. számú grafikonon az emelkedő trend vonala a c1-4 vonal, míg a süllyedő trend vonala az A-b1 vonal. Az október elejétől tartó időszakot vizsgálva meg kell különböztetnünk egy rövid, bár erőteljes korrekciós fázist (A1–C1), amely egy előtte levő emelkedő trend korrekciós fázisa. Ezt egy öt szakaszból álló (1–5) emelkedés követett. Az emelkedő hullámok maximumai rendre meghaladták az előzőek maximumait, és végül az utolsó–harmadik–hullám maximuma pedig minimálisan átlépve a Fibonacci vonalat, az előző lokális maximumot (az A pontot) is meghaladta. Ezután egy hárompontos Elliott korrekciós fázis következett.
Elliott- hullám kialakulása figyelhető meg az DANUBIUS árfolyamának 1998-99 évi ármozgásában is (1. számú grafikon), ahol az emelkedő hullámok az A-F pontok között, míg a süllyedő hullámok az F-J pontok között alakultak ki.
2. TRENDVÁLTÓ ALAKZATOK
2.1 Kettős mélypont és csúcs (double bottom & top)
A kettős mélypont két egymástól jól elkülönülő mélypontból áll és akkor alakul ki, amikor egy süllyedő trend során a csökkenő árfolyam megfordul, és rövid ideig emelkedik, majd a csökkenő trend újra folytatódik.
Ilyenkor az ár egy előző felhalmozódási szintig növekszik, de az eladási ajánlatok–mind alacsonyabb áron–csökkenő irányban módosítják a mozgását.
A második mélypont elérésekor derül ki, hogy a kínálat gyenge, így az ár ismét emelkedik. Kitörési pontnak az előző maximum elérését értjük.
Jellemzően a második mélypont kialakulásakor az első mélyponthoz képest csökkenő forgalom a jellemző és ezután az ár emelkedése erőteljes.
Ha 2 %-kal átlépi a kitörési pontot, akkor a süllyedő trend megfordul, és egy hosszú távú emelkedő trend alakul ki. A kitörést jellegzetesen magas forgalom kíséri. Az emelkedés magassága a ZERÓPONT és az ELLENÁLLÁS közötti távolsággal egyezik meg.
Kettős csúcs lényegében a kettős mélypont tükörképe, így az előzőleg leírtak érvényesek erre a formációra is értelemszerűen fordított előjellel.
Kialakulhat íves csúcs és íves mélypont (rounding top and bottom) is, ha a trend fordulója lassú, fokozatos átmenetet képez. Mindkettő kisebb áringadozással is járhat, főként kisebb piacok és viszonylag kis forgalom mellett jönnek létre.
Gyakran kettőnél több csúcs is megjelenhet, de ekkor is érvényes a megelőző megállapítások a trendváltás megállapítására. A formáció felismerése viszonylag könnyű.
Ezek után nézzük a MATÁV 1999 évi chartját! (4. grafikon)
4. grafikon MATÁV 1999
Egy két hónapig tartó emelkedő trendet (A-B pontok között, 1 emelkedő trendvonal) követő 1 hónapos korrekció (2 süllyedő trendvonal) után, a szétterülési szakaszban, alakult ki a kettős mélypont formáció a C-D-E pontok között.
Figyeljük meg, a 2 süllyedő trendvonal áttörése után, az eddig ellenállásként működő süllyedő trendvonal, támaszként működött.
A forgalom elemzése során pedig könnyen felismerhető, hogy a formációra oly jellemzően, a második mélypontot csökkenő forgalom kísérte. Ez a egyértelműen jelzi, eladók ezen az alacsony árfolyamon már nincsenek, rövidesen fordulni fog a trend. A kitörési pont után az óvatos befektetők is piacra léptek és erős forgalom mellett erőteljesen emelkedett az ár.
Figyeljük meg: a kitörést jellemzően magas forgalom kísérte! Majd az árfolyam az ELLENÁLLÁST elhagyva egészen a meghatározott CÉLIG emelkedett. Vásárolni a 2 süllyedő trend áttörésekor (1320 Ft) és az ELLENÁLLÁS áttörése után (1350 Ft) lehet, a 2 %-os szabály figyelembevételével! Eladási szint a CÉL áttörése után azonnal (1455 Ft)!
Érdemes megjegyezni, hogy az A pont előtt is kettős mélypont formáció volt felismerhető. Próbáljuk meg meghatározni a ZÉRÓPONT, az ELLENÁLLÁS, és a CÉL szintjeit!
A charton egyébként jól felismerhető a 3 hosszú távú trendvonal mentén kialakuló Elliot hullám első lezárult szakasza (A-B-C), és azután a második hullám (E-F-) kialakulóban levő szakasza. A második hullám lezárulása augusztus végére várható (3 hónap) kb. 1370 Ft-os minimummal. A harmadik hullám teteje október vége, november elejére várható kb. 1640 Ft-os tetővel, ha valami váratlan környezeti hatás nem torzítja el az árfolyamokat!
2. 2 Fej–váll alakzat (head & shoulders)
Könnyen felismerhető formáció, amely két kisebb szélső, és egy nagyobb csúcs középső megjelenéséből adódik.
Egy emelkedő trend esetén az árfolyamhullámok egyre magasabbra csapnak, és egy helyi csúcs képződik, amit korrekció követi és létrejön a bal váll.
Ezután az emelkedő hullám tovább folytatódik. Az ekkor kialakuló csúcs meghaladja az előző helyi maximumot (bal vállat) és létrejön a fej. Ekkor egy erősebb korrekció következik amely a bal váll mélypontjáig süllyeszti az árfolyamot. Ez a pont támaszként működik.
Az ezt követő emelkedő hullámban a jegyzés már nem tudja meghaladni az előző hullám maximumát (a fejet) és létrejön a jobb váll.
E formáció kifejlődése során az egymást követő árfelfutásokat általában egyre kisebb, a korrekciókat pedig egyre nagyobb forgalom kíséri. A mélypontokat összekötő egyenest (támaszt) nyakvonalnak (neckline) nevezzük (5. grafikon).
A formáció kialakulása során egynél több váll is kialakulhat. A formáció kialakulásához hosszabb idő szükséges. Amennyiben a második maximum (fej) nem haladja meg az első maximumot (bal váll), akkor dupla csúcsról (double top) beszélünk.
Ha a jobb vállat követő korrekció áttöri a nyakvonal szintjét (legalább 2 %-kal), akkor a trend meg-fordulására számíthatunk. A nyakvonal áttörését jellemzően magas forgalom kíséri. Az áttörést legtöbbször korrekció követi a nyakvonal szintjéig, és kialakul a piac kisördöge, a shake-out. Aki ekkor vételi pozíció nyit az emelkedő trend folytatódására, csalatkozni fog.
Az árfolyamok süllyedése ezután felgyorsul és nagy réseket hagyva maga mögött általában a fej és a nyakvonal közötti különbségnek a távolságáig csökken.
A fej váll alakzat inverze is gyakran kialakul a chartokon. Értelemszerűen a fent leírtak érvényesek, fordított előjellel. A formáció legtöbbször szimmetrikus, de ez nem követelmény, és a nyakvonal sem mindig vízszintes. A formáció előnye abban áll, hogy az ármozgás megbízhatóan előre jelezhető, ha a formáció ténylegesen megvalósul.
A Richter 1999 évi chartját vizsgálva (5. grafikon) az 1 süllyedő trend lezárásaként márciusban egy klasszikus fej-váll alakzat inverze alakult ki. A bal vállat a B pont, a fejet a C pont, míg a jobb vállat a D pont alkotja. Az alakzat kialakulásához 2 hónap kellett.
A forgalmat vizsgálva láthatjuk, hogy az alakzatban az ársüllyedéseket egyre kisebb, míg az ezeket követő korrekciókat egyre nagyobb forgalom kísérte. A fej-váll alakzat lezárásaként a nyakvonal szintjén kialakuló szétterülési szakasz (E-F) következett. Ennek a szakasznak az áttörése után a ZÉRÓPONT (6500 Ft) és a NYAKVONAL (9100 Ft) távolságából könnyen kiszámítható volt a CÉL mértéke (~11700 Ft). A töretlen befektetői optimizmus az árfolyamot ezen érték fölé vitte, de hamar kiderült, az ár 12000-12500 Ft-os értéken stabil. Figyeljük meg, hogy a nyakvonal áttörését is jellegzetesen magas forgalom kísérte. Ez az a pont, ahol vásárolni kell, a 2 %-os szabály figyelembevételével. Eladási jelzés a cél elérésénél, azonnal!
5. grafikon RICHTER 1999
2.3 Fordulópontok (key reversal & island reversal)
A trendek megfordulásának biztos jele a fordulópont. Megjelenését a piac élénkülése kíséri.
A kulcsforduló (key reversal) esetén az emelkedő trend a jellemző, az ár, illetve az árfolyam először meghaladja az addigi csúcsot, majd visszazuhan, és a megelőző napok zárásai alatt zár a piac. Az adott napon jellemző a nagyon nagymértékű árfolyam-ingadozás és az extrém magas forgalom. Ez a forma könnyen felismerhető és a fennálló trend megváltozására utal.
Ennek illusztrálására nézzük meg a TVK 1997 év Q2 chartját (6. grafikon)
6. grafikon TVK 1997
A kulcsforduló (key-reversal) irodalmi példáját mutatta a TVK árfolyamváltozása 1997-ben. Március közepétől (A) mintegy másfél hónapig tartó hosszú rally (1 trendvonal) lezárásaként jelent meg a kulcsforduló formáció a TVK chartján. Az árfolyam az emelkedés végén először kitört a csatornából, majd a következő napon előbb meghaladta az előző napi csúcsot, majd pedig nagy árfolyam-ingadozással az előző napok zárása alatt zárt a piac (B). Ekkor a lefelé mozduló árfolyam, óriási forgalom mellett, aznap lefelé a trendvonalat is megsértette, és kialakult a key reversal. Ezután az árfolyam nagy lépésekben zuhant soha nem látott mélységekbe. Érdemes megjegyezni, hogy a 61,8 %-os korrekciós szint napokig megtartotta a süllyedést (C-D).
A másik forma az ún. sziget forduló (island reversal) a legkevésbé gyakori forma, ez esetben egy kimerülési rés megjelenését követően a piac ezt a részt egy ideig nem tölti be, sőt egy újabb réssel elszigetelődik.
Ez a forma is jól felismerhető, és megbízható, és szintén a fennálló trend megváltozására utal.
Ez a formáció jól megfigyelhető a DANUBIUS 1997 évi chartján(7. grafikon)
7. grafikon DANUBIUS 1997
Figyeljük meg: a B-E süllyedő trend lezárásaként jelent meg a sziget forduló, amely két réssel (gap) szigetelődött el a süllyedő trend és az ezt követő emelkedő trendtől. Ezután jellemzően egy konszolidációs szakasz következett (3 támaszvonal és 4. ellenállásvonal között).
2.4 Tüske (spike)
Egy elhúzódó árcsökkenés olyan helyzetet teremthet, hogy a befektetők pánikba esnek–felhagyva minden reménnyel bármi áron szabadulni akarnak a papírjaiktól.
A csökkenő trend utolsó szakaszában a jegyzések gyakorta zuhanásba csapnak át. Az áresést ilyenkor rendszerint hasonlóan meredek hegymenet követi, amely közben az árfolyam egy ún. platformon megpihen. Amennyiben az ár ezt a platformot áttöri és tovább emelkedik, úgy eléggé megbízható vételi jelzéshez jutunk.
A platformról való kitörés során általában ugrásszerűen megnő a forgalom, ami azt mutatja, hogy a piac szereplői lélektanilag erősen kötődtek ehhez a szinthez. Az így kialakult formációt nevezzük tüskének.
Az előbbiekkel ellentétes irányú árváltozás során ugyancsak kialakulhat tüske, természetesen ellenkező előjelű ügylethez, eladáshoz, kapunk támpontot. Ha a platform nem jön létre, akkor nem beszélhetünk tüskéről, tehát nem áll rendelkezésünkre használható vételi/eladási jelzés.
A tüske formáció kialakulása során támpontot kapunk a süllyedés/emelkedés mértékére is. Ez általában a ZÉRÓPONT és a PLATFORM távolságával egyezik meg. Ez a formáció könnyen felismerhető, és a fennálló trend rövidtávú megváltozására utal.
A tüske formáció kialakulását figyelhetjük meg a DÉMÁSZ 1998 év végi chartában (8. grafikon) 1998 november közepétől induló emelkedést (A-B) követő korrekciós fázis (B-C) lezárásaként alakult ki a C pontban a tüske formáció, amit azután követő napok árfolyamai alakították ki a formációt determináló platformot.
8. grafikon DÉMÁSZ 1998-1999
A kialakuló tüske formáció aztán előrevetítette az uralkodó süllyedő trend rövidesen bekövetkező megváltozását, ami a platform áttörésével, magas forgalom mellett, be is következett. A platform áttörése itt vételi jelzésnek minősült. Az emelkedés mértékére a ZÉRÓPONT és a PLATFORM távolsága adott megfelelő támpontot. A CÉL elérésekor eladás azonnal!
3. TRENDERŐSITŐ ALAKZATOK
3.1. Háromszögek (triangles)
A háromszögek közös jellemzője, hogy a maximális vételi ár és a minimális eladási ár, azaz a csúcsok és a mélypontok, egy pont felé konvergálnak. A szűkülő jegyzési sávok a háromszög végpontja előtt kitörnek a háromszög által determinált irányba. Kialakulhat trenden belül (azaz történhet kitörés a fennálló trend irányában) de lehetséges, hogy trendfordulót jeleznek. Megjelenésük alapján háromfélék lehetnek, emelkedő, süllyedő, és szimmetrikus háromszögek. Az árfolyam kitörését a háromszögekből általában magas forgalom kíséri, ami vételi/eladási jelzésnek minősül.
3.1.1. Emelkedő háromszög (ascending triangle)
Az emelkedő háromszög esetében a ferde oldal pozitív meredekségű, ez általában vételi jelzésnek minősül. Egy emelkedő trend kialakulása előtt a felhalmozási szakaszban, vagy egy emelkedő trend közben alakulhat ki.
Feltételezzük, hogy emelkedő trend kezdődik, de a piacon valamely fundamentális vagy technicista ok eladási hullámot eredményez, amelynek következménye, hogy csökkenő szintűek az árfolyamajánlatok. Az alacsonyabb árszint azonban keresletet indukál, és létrehozza a vételi hullámot.
A piaci működés során az árfolyam ingadozása állandósul, de minden mélypont magasabb lesz az előzőnél, így egy emelkedő egyenessel jellemezhetőek. A csúcsok az ELLENÁLLÁS (rezisztencia) szintjét nem tudják áttörni, így az összekötő egyenes vízszintessé válik. Amennyiben az árfolyam áttöri a rezisztencia szintjét (legalább 2 %-kal) és kitör a háromszögből, az emelkedő trend indul, vagy folytatódik. Az áttörés során a vétel erősödése várható (magas forgalom!), és az emelkedő trend folytatódását jelzi.
A háromszögből történő kitörés terjedelme a általában a háromszög a csúcsra vetített magasságát közelíti meg. Ez a PANNONPLAST 1997 évi grafikonján (9.számú grafikon) az A-B távolságnak felel meg A felső ellenállás szint eltérhet a vízszintes iránytól, és mindaddig emelkedő háromszögről beszélünk ameddig a felső ELLENÁLLÁS meredeksége kisebb, mint az alsó támaszvonal meredeksége. (a háromszög " felfelé " mutató irányú)
9. Grafikon PANNONPLAST 1997
10.Grafikon PANNONPLAST 1999
3.1.2. Csökkenő háromszög (descending triangle)
A Csökkenő háromszög esetében a ferde oldala süllyedő, és csökkenő trend esetén formálódik, és általában eladási jelzésnek minősül.
Az ilyen formáció egyik fő jellegzetessége, hogy a felső határvonala rendre csökkenő árcsúcsokra illeszkedik, és azon a lélektani körülményen alapul, hogy a mind türelmetlenebb eladók hajlandóak mind alacsonyabb vételi ajánlatokat elfogadni, és a jegyzés egy idő után az alsó támaszszinthez ragad. Aminek köszönhető az alakzat nagy megbízhatósági fokú, hiszen a lezáródását megelőzően nagy valószínűséggel jelzi, hogy rövidesen várható az alsó támaszvonal áttörése és az ezt követő további visszaesés.
Megbízhatósága különösen magas, amikor egy hosszabb csökkenő trend során jelenik meg. A háromszögből történő kitörés terjedelme általában a háromszög csúcsára vetített magasságát közelíti meg. Ez a PANNONPLAST 1999 évi grafikonján (10.számú grafikon) az A-B távolság C pontra vetített hosszának felel meg. Jól látható, a süllyedés mértéke éppen ezt a szintet érte el. Megjegyzendő, hogy a következő esetleges emelkedésnél a TÁMASZ ellenállásként fog működni (4500 Ft-os szint)!
Az alsó támasz szint eltérhet a vízszintes iránytól, és mindaddig süllyedő háromszögről beszélünk ameddig az alsó TÁMASZ meredeksége kisebb mint az felső ellenállásvonal meredeksége. (a háromszög " lefelé " mutató irányú)
3.1.3. Szimmetrikus háromszög (pennant triangle)
A szimmetrikus háromszögek esetében a háromszög mindkét oldala ferde és egyenlő meredekségű. Ez a kereslet és kínálat kiegyensúlyozottságára utaló formáció. Semleges jelzésként értékelhető, egy kiegyensúlyozott piacon kialakuló megbicsaklásra, pillanatnyi megtorpanásra utal. Egy hektikus piacon azonban trendfordulót is jelezhet. Az árfolyam elmozdulása mind lefelé, mind felfelé bekövetkezhet. A háromszögből történő kitörés terjedelme általában itt is a háromszög csúcsára vetített magasságát közelíti meg. A MOL 1998 évi chartában (11. grafikon) a február elejétől induló hosszú emelkedő trend pillanatnyi megtorpanását mutatja az A-B-C szimmetrikus háromszög, amely determinálta az emelkedés magasságát is (D pont)
11. Grafikon MOL 1998
3.2. Zászlók és árbocok
3.2.1. Zászlók
A zászló formáció kialakulása általában egy erősen emelkedő vagy csökkenő trendet szakit meg. Kialakulása a fennálló trend folytatódására enged következtetni. A piac pillanatnyi elbizonytalanodásának jele. A formáció általában egy éles árfolyam-emelkedéssel indul (ZÁSZLÓRÚD), majd az árfolyamok a fennálló trenddel ellentétes, párhuzamos csatornában mozognak tovább. A zászlórúd kialakulásakor a forgalom különösen magas, míg a zászló kifejlődése során a forgalom nagyon alacsony marad, majd a kitörés és a fennálló trend folytatódása során a forgalom ismét megnő. A zászló formáció során ezért fontos a forgalom folyamatos figyelése, mert ha csökkenő ár mellett a forgalom nem csökken, zászlóról nem beszélhetünk, hanem inkább a trend megtöréséről. A tapasztalatok szerint a zászló formáció a trend felénél alakul ki, és jó közelítéssel meghatározható vele az emelkedés teteje. A zászló süllyedő trend esetén is kialakulhat, természetesen a fenn leírtak érvényesek, kivéve azt, hogy a zászló kifejlődése során ilyenkor a forgalom növekedése figyelhető meg.
A zászló kialakulását figyeljük meg a Borsodchem 1997 évi chartában (12. grafikon)!
12. Grafikon BORSODCHEM 1997.
Megfigyelhető, hogy az A-D emelkedés felénél alakult ki a zászló formáció a B-C pontok között. A formáció kialakulása során jellemzően magas forgalom, míg alatta alacsony forgalom volt a jellemző. Ezek alapján meghatározható volt az emelkedés teteje (CÉL), amely az A pont (ZÉRÓPONT) és a kitörés közötti távolsággal egyezik meg.
3.2.2. Árbocszalag
Az árbocszalag ugyanúgy alakul ki mint a zászló, és a jellemzői is hasonlóak egy különbséggel: míg a zászló kialakulása során egy párhuzamos csatornában mozognak az árfolyamok, addig az árbocszalag kialakulása során az árak háromszög-formációt alkotnak. A formáció kialakulása alatt a forgalom jellemzően alacsonyabb, mint a zászlónál. Ez a formáció is az emelkedő trend felénél alakul ki, és ugyanúgy, mint a zászlónál, meghatározható az emelkedés teteje. Az árbocszalag kialakulása jól megfigyelhető az OTP 1998 évi chartában (13. grafikon D-E pontok). Itt is figyeljük meg a forgalom alakulását!
13. Grafikon OTP 1998
3.3. Rések (gaps)
Egyik legkönnyebben észrevehető formáció. Üres függőleges helyet jelent a charton, ahol nem történt üzletkötés. Ez emelkedő trend esetén azt jelenti, hogy az előző nap maximuma fölött marad a napi minimum.
Süllyedő trend esetén a fordítottja érvényes. A technikai elemzés egyik alapelve szerint keletkezett rést a piac előbb utóbb mindig betölti, a kérdés az, hogy mikor. Ez az idő gyakran nagyon eltérő lehet, pár naptól több hónapig tarthat, ezért vételi/eladási stratégiánkat a rés betöltésének tételére alapozni botorság lenne.
A rések jelzik egy folyamat elejét vagy végét, illetve a folyamat kiterjedését. Alapvetően négy formáját különböztetjük meg:
közönséges, vagy átmeneti rés
kitörési rés
mérési vagy szökési rés
kimerülési rés
3.3.1 Közönséges rés
Igazi jelentősége nincs, a piac pillanatnyi hirtelen megítélésének változása eredményezi. Konszolidációs vagy trendnélküli időben jelentkezik. A forgalom a rés megjelenésekor nem változik, a piac hamar betölti, piaci hatása elenyésző, ezért jelzés értéke sincs.
3.3.2. Kitörési rés
Kitörési résről akkor beszélünk, ha az ár egy a korábban megismert formációból tör ki, magas forgalom mellett. Ha a piac rövidesen nem tölti be, akkor egy tartós folyamat (emelkedés/esés) kezdetét jelenti. Ha a piac rövidesen betölti a rést, elveszti kitörési rés szerepét, és közönséges résről beszélünk. Ha a rés kifejlődését követően a rés betöltetlen marad, az árak az új irányba meredeken mozognak, és egy új rés alakul ki, amit szökési résnek nevezünk. Ez vételi jelzésnek minősül.
3.3.3. Szökési rés
A szökési rés egy folyamat során a kitörés és az ármozgás vége között félúton alakul ki, ezért is nevezik mérési, vagy felezőponti résnek is. Segítségével a trend végét lehet meghatározni. A folyamat közben néha betölti a piac, és több szökési rés is kialakulhat, azonban jelzésértékét ez nem csökkenti. A forgalom a szökési rés megjelenésekor is erősen nő.
3.3.4. Kimerülési rés
A kimerülési rés közvetlen a trend vége előtt jelenik meg, és azt jelenti, hogy a piac az árfolyamok emelkedésének a lendületét már nem viseli el, és egy réssel válaszol – nagy forgalom mellett. Ezt a rést a piac rövid időn belül mindig betölti, gyakran egy újabb réssel elszigetelve, és létrejön a sziget forduló.
Fontos felismerni, hogy kimerülési rés alakult ki, vagy ha egy újabb szökési rés képződött, akkor ezt a további ármozgások determinálják. Ha a trend megfordul, a forgalom erős marad, kimerülési résről beszélünk. A kimerülési rést nem szabad egyértelműen trendforduló kialakulásának értelmezni (kivéve a sziget forduló formáció kialakulásakor), de utána mindenképpen egyfajta konszolidációs szakasz következik tartott árakon. Eladási jelzésnek minősül. Eladni a rés kialakulása utáni napon kell!
Ezek után vizsgáljuk meg a RICHTER 1997 évi chartában kialakult réseket és elhelyezkedésüket (14. grafikon)! Az A-C emelkedés egy háromszög formációból kitörve kitörési réssel indul, magas forgalom mellett, 13000 Ft-os értéknél. Ezután nagy lépésekkel emelkedve kialakult a szökési rés, 16300 Ft-os értéknél. Itt meghatározható volt az emelkedés teteje (19600 Ft). Valóban 16800 Ft-nál kialakult a kimerülési rés, ami az 1 számú trend végét vetítette előre.
14. Grafikon RICHTER 1997
3.4.. Bollinger-szalag
Az átlagtól való normál eltérés alapján számított Bollinger-szalagot a technikai analízis rendszeresen használja, mivel statisztikai megbízhatósága igen jó, az esetek 95 %-ban ugyanis egy rövid távú trend rövidesen megváltozik, ha az árfolyam megérinti az alsó vagy a felső határvonalat.
Az átlagtól való normál eltérést úgy határozzuk meg, hogy az utolsó 14 nap záróárait egyenként kivonjuk a 14 napos átlagból, majd a különbségeket négyzetre emeljük. Az így kapott eredmények összegét elosztjuk 14-el, s e hányados négyzetgyöke adja az egységnyi normál eltérést. A Bollinger-szalag felső szegélyének (BB2) a pontjait úgy kapjuk, hogy a 14 napos mozgóátlaghoz hozzáadunk 2 egységnyi normál eltérést. A Bollinger-szalag alsó szegélyének (BB1) pontjait pedig úgy, hogy a 14 napos mozgóátlagból levonunk 2 egységnyi normál eltérést.
Amennyiben az árfolyam az egyik szegély elérése után nem tudja elérni a másik szegélyt is akkor az uralkodó trend folytatódására lehet számítani. A Bollinger-szalag beszűkülése mindig erős elmozdulást jelez előre valamilyen irányba.
Most pedig nézzük meg a Bollinger-szalag jelzéseit a MOL 1998-1999 évi chartában (15. Grafikon)
15. Grafikon MOL 1998–1999
Az A-B emelkedés során látható, hogy az árfolyamok emelkedésében levő kisebb korrekciók még a mozgóátlag görbéjét sem tudták elérni (piros vonal), ami az emelkedés további folytatódását vetítette előre. A B-C korrekció azonban először törte át a mozgóátlagot, ami a trend rövidtávú megváltozására utalt (B-E korrekció). Az E pont után a trend folytatódott, szintén kisebb korrekciókkal a fent leírtak szerint, majd az F pont után az árfolyamok ismét megérintették az alsó szalagot. Mivel ez az ellentétes irányú mozgás a Bollinger-szalag egyidejű beszűkülésével is járt, a fennálló trend megváltozását vetítette előre. Ami rövidesen be is következett, a Bollinger-szalag egyidejű tágulásával (F-J). Figyeljük meg az 1 és 2 pontokban a Bollinger-szalag beszűkülését mindig trendváltást és heves ármozgások követték.
3.5.. Fibonacci számok
Leonardo Pisano, ismert nevén Fibonacci, a középkor legnagyobb európai matematikusának, a nevét egy egyszerű, "nyulas" feladat kapcsán őrizte meg a szakirodalom.
"Valaki egy pár hím és egy nőstény nyulat tesz egy elkerített helyre. Hány pár nyúl lesz egy év múlva, ha minden pár havonta újabb párral szaporodik, amely a második hónaptól válik termékennyé?" szólt a feladat.
Kezdetben csak egy párunk van. Az első hónap végén lesz egy újabb pár, így összesen kettő lesz. A második hónap végén az első pár újabb párt nemz, így már háromnál tartunk. A harmadik hónap elmúltával az első két pár másikat hoz a világra, így öt párunk lesz és így tovább. A kapott 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377 sorozatban minden tag az előző kettő összege. Az ilyen egyszerű sorozat tagjait nevezzük Fibonnacci–számoknak.
A Fibonacci-sorozattal az életben újra és újra találkozunk, ha közelebbről szemügyre vesszük, milyen törvényszerűségek figyelhetők meg a természetes és az ember alkotta mintázatokban. A napraforgó magjai például minden esetben két egymásba fonódó spirálhalmaz mentén helyezkedik el, ellentétes irányban forogva. A két halmaz spiráljainak száma nem egyenlő: a pontos számot mindig a Fibonacci-sorozat két egymást követő tagja határozza meg. Ha például az egyik csigavonal száma 89, akkor a másik csigavonal száma vagy 55, vagy 144 lesz.
Az ember alkotta mintázatok esetén szintén ez a helyzet, mivel a Fibonacci-sorozat két szomszédos tagjának hányadosa a végtelenhez közelítve megközelíti az "aranymetszést", A négyszög oldalainak ideális arányát, amelyet már a görögök is alkalmaztak az építészetben (lásd Parthenon). A Fibonacci-számok tulajdonképpen oly mértékben vannak jelen a mindennapi élet minden területén, hogy egy teljes folyóirat, vagyis a FIBONACCI QUARTERLY kísérli meg számon tartani előfordulásukat.
Tehát a Fibonacci-számsorozatban minden tag az előző kettő összege. Másképp fogalmazva: a Fibonacci számsor minden egyes elemére elmondható, az előző számadat 1,618-szorosával egyenlő. A korrekciós számsor meghatározásánál a teljes korrekciót (100 %) véve alapul a megelőző Fibonacci számokat úgy kapjuk meg, hogy elosztjuk 1,618-al.
100 % / 1,618 = 61,8 %
61,8 % / 1,618 = 38,2 %
38,2 %/ 1,618 = 23,6 %
Amint látható 23,6+ 38,2 = 61,8 továbbá 38,2 + 61,8 = 100. Megvan tehát a Fibonacci sor!
Az emelkedés 100 %-os korrekciós számát osztva 1,618-al 61,8-et kapjuk, tehát ez lesz az alapvető korrekciós szám, és így tovább Az 1,618-nak a törtértékei is Fibonnacci adatok, tehát az 1,309 is(!) és az 1,1545 is osztható!
A Fibonacci számsor ezek alapján:
9 % (1,618)
14,6 % (1,618)
18 % (1,309)
23,6 % (1,618)
38,2 % (1,618)
50 % (1,309)
61,8 % (1,618)
71,3 % (1,1545)
80,3 % (1,309)
93,4 % (1,1545)
100 %
A fentiek figyelembevételével a MOL 1999 évi chartában (16. grafikon) az A-B emelkedésre (4920 Ft-6535 Ft) számított Fibonacci korrekciós szintek a következők:
18 % (6530-(6530-4920)*0,18)) = 6240 Ft
23,6 % (6530-(6530-4920)*0,236)) = 6154 Ft
38,2 % (6530-(6530-4920)*0,382)) = 5918 Ft
50 % (6530-(6530-4920)*0,5)) = 5728 Ft
61,8 % (6530-(6530-4920)*0,618)) = 5537 Ft
71,3 % (6530-(6530-4920)*0,713)) = 5384 Ft
80,9 % (6530-(6530-4920)*0,809)) = 5228 Ft
93 % (6530-(6530-4920)*0,93)) = 5027Ft
Megfigyelhető, hogy az árfolyamok esése ezek a szintek közelében pihennek meg
16. Grafikon MOL 1999
3.6. Mozgóátlagok
AZ EMBER RÉGI VÁGYA, HOGY A MÚLT ADATAIBÓL MEGBECSÜLJE A VÁRHATÓ JÖVŐT.
Ezt a statisztikában trendszámításnak nevezik.
A trendszámításnak két fajtája van: az analitikus és mozgóátlagolású.
A mozgóátlagolású statisztikai analízist akkor használjuk, ha kevés kiinduló feltételezés áll rendelkezésünkre a hosszú távú folyamatot leíró függvényből.
Miért használjuk a sima átlagok helyett a mozgóátlagokat? Azért, mert az adatsor hullámzása zavaró, grafikusan erős cikk-cakkokat mutat. A mozgóátlagú trendszámítás ezeket a hullámzásokat és cikk-cakkokat simítja ki, és ezzel láthatóvá teszi a folyamatokat.
A mozgóátlagú trendszámítás lényege az, hogy egy idősor n-edik eleméhez úgy rendelünk trendértékeket, hogy átlagoljuk az n-edik elem környezetének elemeit. Ezzel a módszerrel az adatsort megtisztítjuk a hullámzástól. Tehát a mozgóátlagú trendszámítás képes kisimítani a vizsgált folyamat ciklusait.
Ehhez azonban HELYESEN kell megválasztania az n-edik elem körül átlagolandó elemek számát, hogy valós képet kapjunk, különben pont a szándékunktól ellentétes eredményeket kapunk. Ennek megfelelően a mozgóátlagok tagszámának mindig a vizsgált ciklus hullámhosszát jelentő elemek egész számú többszöröse kell, hogy legyen.
Például egy negyedéves ciklus (12 hét) érdemes egy négyes tagszámú mozgóátlagot használni. Tehát elmondható, hogy idősoronként és részvényenként más és más elemszámú mozgóátlagot kell használni.
A részvények eladási és vételi jelek prognosztizálásában használják a mozgóátlagokat. A különböző idősorokból összeállított mozgóátlagok keresztezéséből generálják a vételi és eladási jeleket (Moving Average Crossover). A gyakorlatban 2-3 különböző idősorokból álló mozgóátlagok görbéit használják az elemzők a vételi és eladási jelek indukálására. Két rövidebb (3 és 5 napos) valamint egy hosszabb (21 napos) görbe használata terjedt el. Az idősorok képzéséhez felhasználható a Fibonacci szorzók (1,618 - 1,309 - 1,1545). Ezekkel az alábbi idősor képezhető napokban: 2,3,5,8,13,21,28,34,48,55,81 stb. lásd előző cikket. A kereskedési időhöz igazodóan kiemelt jelentőségű az egy hét 5 napja és az egy átlagos hónap 21 napja.
Amikor a rövidebb mozgóátlag görbéje felülről keresztezi a hosszabb mozgó átlag görbéjét, akkor az várható, hogy a hosszú távú trendben a korábbitól eltérő lefelé mutató eltérés várható (eladási jelzés). Fordítva, amikor a rövidebb mozgó átlag alulról metszi a hosszabb mozgó átlag görbéjét vételi jelzés alakul ki. Ez az előrejelzési módszer a kereskedési gyakorlatban már bizonyított. A módszer sikeressége az irodalom szerint 55-60 %-os, ami meg is csak több mint a mini-maxi szoknya módszer 50 %-a!
Kísérletezni kell, hogy adaptálni lehessen a magyar piacra ezt a nemzetközi prognosztizálási gyakorlatban elfogadott módszert. Azt mindenképpen tudni kell, hogy elfogadható eredményeket ez a módszer csak stabil, nagy piacokon tud elérni! A hazai piacra adaptáláshoz rengeteg kísérletezés és munka kell. A nemzetközi nagy piacokon használatos idősorok nálunk a kis likviditás, nagy volatilitás, és alacsony kapitalizáció miatt nem igen használhatók. Minden részvényre más és más idősor adja a valós eredményeket.
A magyar viszonyok között magas likviditású, nagy kapitalizációjú részvényekre kísérleteim alapján a 3, 8, 28 napos mozgóátlagok használata hozta általában a legjobb eredményt (pl. a MOL, OTP, Richter, Matáv, TVK, B-chem, Démász, Egis, Rába, Grabo esetében). A kisebb papírokra pedig a 2, 5, 21 napos mozgóátlagok használata hozta a legjobb eredményt.
Elemezzük A MOL 1998 04–1999 04 közötti mozgóátlagainak vételi/eladási jelzései alapján kialakított befektetési stratégia hatékonyságát (17. Grafikon)! Tudni kell, hogy a módszer késése miatt a realizálható valós nyereség a számított 70 %-a!
A-B süllyedés, short
eladás 6600 Ft, vétel 5500 Ft. Nyereség 1100*0,7 = 770 Ft
B-C emelkedés, long
vétel 5600 Ft, eladás 6300 Ft. Nyereség 700*0,7 = 490 Ft
C-D süllyedés, short
eladás 6300 Ft, vétel 4100 Ft. Nyereség 2200*0,7 = 1540 Ft
E-F süllyedés, téves jelzések, short, long
Veszteség = -290 Ft
D-G emelkedés, long
vétel 4100 Ft, eladás 6000 Ft. Nyereség 1900*0,7 = 1330 Ft
G-H süllyedés, short
eladás 6000 Ft, vétel 5200 Ft. Nyereség 800*0,7 = 560 Ft
Összes nyereség: 4400 Ft
A 4400 Ft, összes realizálható nyereség, az induló 6600 Ft-os ár ~66 %-a! Miközben az ár változása részvénytartás mellett 6600–5200 =–1400 Ft, ami 21 %-os veszteséget jelent!
17. Grafikon MOL 1998-1999
4. Görög: TECHNIKAI ELEMZÉS ÉS A HATÁRIDŐS KERESKEDÉS
Görög László, Bp. 2000. november 19
4.1. A származékos piacok és a határidős ügylet
A származékos piacok létrejötte gyakorlatilag az árucsere megjelenésével egy időszakra tehető, hiszen az árucsere-forgalomban az azonnali üzletek mellett kezdetektől születtek származékos ügyletek is.
A fáma szerint már az ókori Görögországban és Japánban is kötöttek opciós, illetve határidős megállapodásokat. Az 1650-es évek Japán rizspiacain már alkalmazták a határidős kereskedés elveit és erre az időszakra tehető a technikai elemzés egyik legrégebbi módszerének kialakulása is, ez az ún. Japán gyertyadiagram.
Mai ismereteink szerint a szervezett határidős kereskedés úgy 150 éve jelent meg Chicagóban, amikor kereskedők egy csoportja piacot hozott létre csak később szállítandó gabonával való kereskedésre.
A tőzsdei határidős ügylet (futures) egy árucikknek egy meghatározott későbbi időpontban, egy előre meghatározott áron, a tőzsdei határidős áron való leszállítását jelenti, amely összeget a szerződés lejáratakor kell kifizetni. Mivel a határidős tőzsde az ügylet minden feltételét meghatározza, a megbízóknak csak a határidős árban kell megegyezniük.
A megbízó, aki hosszú pozíciót (long) vesz fel, arra vállal kötelezettséget, hogy megveszi a terméket a szállítási napon. A megbízó, aki rövid pozíciót (short) vesz fel, arra vállal kötelezettséget, hogy leszállítja a terméket a kötés lejáratakor.
Annak ellenére, hogy a tőzsdei határidős ügylet technikailag egy termék leszállítására szól, tényleges szállítás ritkán fordul elő. Ehelyett a felek lezárják pozíciójukat az ügylet lejárata előtt, és a nyereséget vagy veszteséget pénzben realizálják.
A hosszú pozícióban lévő megbízó az ár növekedéséből profitál és fordítva. A hosszú pozíció nyeresége megegyezik a rövid pozíció veszteségével.
Összefoglalva, lejáratkor:
A long pozíció nyeresége = Lejáratkori azonnali ár – Eredeti határidős ár
A short pozíció nyeresége = Eredeti határidős ár – Lejáratkori azonnali ár
Fentieket összeadva kiderül, hogy a tőzsdei határidős ügylet egy zérusösszegű játék: a pozíciók nyereségének és veszteségének összege nulla. Ezért egy árucikk határidős piacának kialakítása nem feltétlenül van hatással az árucikk azonnali piacára.
A fedezeti ügylet és a spekuláció a határidős piacok két népszerű felhasználása. A spekuláns arra használja a tőzsdei határidős ügyletet, hogy a határidős árakban bekövetkezett mozgásokból profitáljon, a fedezeti ügyletkötő pedig arra, hogy bebiztosítsa magát az ármozgások ellen. Ha a spekuláns arra számít, hogy az ár nőni fog, akkor hosszú pozíciót vesz fel a nyereség reményében. Ennek tükörképeként az árcsökkenést rövid pozíció létesítésével használja ki.
Kockázat, spekuláció és hazardírozás
A spekuláció egyik definíciója szerint nem más, mint jelentős befektetési kockázat vállalása ennek megfelelő haszon reményében. Habár ez a definíció nyelvészetileg hibátlan, mégis használhatatlan addig, amíg nem tisztázzuk, hogy mit értünk “ennek megfelelő hasznon” és “jelentős kockázaton”.
“Ennek megfelelő hasznon” pozitív várható profitot értünk a kockázatmentes alternatíván felül. Ez a kockázati prémium, vagyis pótlólagos várható nyereség, amire a kockázatvállalás miatt vagyunk jogosultak. “Jelentős kockázaton” azt értjük, hogy a kockázat elég nagy ahhoz, hogy befolyásolja a döntésünket.
A hazardírozás az, amikor “bizonytalan kimenetelű dologra fogadunk”. Ha ezt a definíciót összehasonlítjuk a spekulációéval, láthatjuk, hogy a legfontosabb eltérés a “megfelelő haszon” hiánya. A hazardírozás a kockázat vállalása a kockázat kedvéért, míg a spekulációt azért vállalják a kockázat ellenére is, mert rájöttek a kockázat-hozam összefüggésre. Ahhoz, hogy a hazardírozásból spekuláció legyen, megfelelő kockázati prémiumra van szükség, ami kárpótolja a kockázatelutasító befektetőket azért a többletkockázatért, amit vállalnak. Ebből következik, hogy a kockázatelutasítás és a spekuláció nem összeférhetetlenek.
4.2.Technikai elemzés a határidős kereskedésben
A kockázat csökkentése mindannyiunk alapvető érdeke, még a spekulánsoké is. Különösen igaz ez a határidős ügyletekre, ahol jelentős tőkeáttéttel van lehetőségünk kereskedni. Míg A PROMPT PIACON EGY ROSSZ DÖNTÉS CSAK VIRTUÁLISAN KERÜL PÉNZBE (AMÍG NEM REALIZÁLJUK A VESZTESÉGET), addig a határidős kereskedésben a napi elszámolás miatt azonnal érezzük döntéseink jótékony, vagy éppen káros hatását számlaegyenlegünkre.
A határidős indexpiacon a technikai elemzés szinte ugyanúgy alkalmazható, mint a részvények elemzése során, azonban a kiindulási feltételek kissé eltérőek. Amíg egy kiválasztott részvényt vizsgálunk, a technikai elemzés során a részvény viselkedését valamilyen mértékben elkülönítjük a piac általános viselkedésétől, hiszen napi gyakorisággal előfordul, hogy egy papír a piaccal szemben mozog. Az index elemzése során viszont a piac egészének várható mozgására vagyunk kíváncsiak, így egyetlen pillanatra sem hagyhatjuk figyelmen kívül a piac egészét érintő feltételeket.
Döntéshozatal előtt kiemelt jelentősége van, hogy milyen céllal és milyen időtávra vállalunk határidős pozíciót, ez meghatározza az elemzés további menetét is. Ha pl. fedezeti ügyletet kötünk, éppen azért tesszük, hogy a napi változások káros hatásait elkerüljük, itt inkább a hosszú távú folyamatokra helyezzük a hangsúlyt.
Spekulánsként viszont a közvetlen profit érdekében létesítünk határidős pozíciót, itt jellemzően rövidebb időtávban gondolkodunk, nincs mögöttes ügylet, a pozíciónak mindenképp nyereséget kell termelnie. Kiemelt szerepet kapnak a napi mozgásokat jelentősen befolyásoló események, legyen szó akár egy elhúzódó elnökválasztásról, vagy egy hitelbesorolás módosításáról.
Miután fundamentális oldalról kellően tájékozódtunk, túl vagyunk a napi híreken is, valahol már kialakult bennünk, merre is várjuk a piac mozgását az általunk vizsgált időszakban. További megerősítést a technikai elemzés adhat. Itt is fentről lefelé haladunk, akár egy bonyolultabb egyenlet megoldásánál.
Először meg kell vizsgálni az aktuális trendeket, a kialakult támasz- és ellenállási szinteket, jelentős segítséget adhat a ki- és belépési pontok megválasztásában. Természetesen egyetlen diagram itt sem adhat pontos választ kérdéseinkre, a különböző módszerek együttes alkalmazása létfontosságú a határidős kereskedés során is.
Az index mozgásában ugyanúgy felfedezhetők jellegzetes alakzatok, mint a részvények esetén, sőt, a kiváltó okok is hasonlóak, csak épp egy szinttel feljebb vizsgálódunk. Éppen ebben a szintkülönbségben találhatunk egy kis segítséget is az elemzés során, hiszen pl. egy szimmetrikus háromszögből való kitörés várható irányát könnyebben meghatározhatjuk, ha a vizsgálódást kiterjesztjük az indexkosárban szereplő részvények egyedi vizsgálatára is.
Csatornakereskedés idején gyakran előfordul, hogy a részvények ellentétes irányban mozognak, változatos és szinte kiszámíthatatlan mozgásra kényszerítve az indexet. Ilyenkor talán a legbölcsebb döntés távol maradni a piactól, de némi segítséget itt is kapunk a részvények egyedi vizsgálatától, nem megfeledkezve az indexben meghatározott súlyozásról.
Rövidtávú pozíciók felvételénél a határidős kereskedést is segítik az oszcillátorok, momentumfüggvények és RSI diagramok, így az aktuális trendeken belül is kihasználhatjuk a pillanatnyi (legfeljebb néhány napos) kilengéseket. Megfelelő technikai háttér (adatszolgáltatás, szoftver) birtokában az elemző görbéket akár a napon belüli változások előrejelzésére is alkalmazhatjuk.
A technikai elemzés elemeinek használata a napi kereskedésben
A megfelelő instrumentum kiválasztása után eldöntjük, milyen technikai elemeket alkalmazunk a piac követésére. A kereskedés elején a piac lendületét jelző momentum indikátor kerül először a képernyőre, általában a 10 perces paraméter megfelelő. Ez viszonylag jól jelzi a napon belüli hangulatváltozásokat, azonban a ki- és belépési pontokat nem határozza meg. Mindezt a prompt BUX-értékhez rendeljük, mert csak itt kapunk folyamatos adatokat, nem csak a kötések alkalmával. Előfordul ugyanis, hogy a határidőn hosszabb idein nincs kötés és az indikátorok téves jelzést adnának.
A stochastic slow (15 perc) indikátor és az RSI (15 perc) használatával a lendületen felül megfigyelhetjük a fordulópontok kialakulását is. A stochastic slow a piac gyors rángásait kisimítja, jóval kevesebb vételi-eladási jelzést ad, de azok megbízhatóbbak.
Következő lépésként célszerű egy 15 perces Bollinger-szalag megjelenítése, mert a szalag beszűkülése viszonylag nagy és heves elmozdulást vetíthet előre. Az elmozdulás irányát megelőlegezheti a piacon bizonyos idő elteltével kialakuló trend iránya.
A napon belüli kereskedés során is kialakulnak trendek, melyeket átmeneti fázisok választhatnak el. Napon belül akár ellentétes trendek kialakulása sem ritka. A trendek felismerése a napi charton könnyű, a minimumok és maximumok összekötésével akár csatornák is kialakíthatók, ami már támpontot ad a ki- és belépési pontok meghatározásához is. Az átmeneti fázisokban kialakulhatnak jellegzetes trenderősítő és ritkábban trendváltó alakzatok is. Nagyon fontos a forgalom elemzése az adott időszakokban, ez megerősítheti, vagy éppen kizárhatja a fenti alakzatok helyességét. Az elmozdulás mértéke (amennyiben az alakzat helyes jelzést adott) itt is számítható.
A kereskedés során a vizsgált indikátorok legalább 75%-nak kell egyidejű jelzést adnia, hogy a piacra lépés sikeres legyen. Fenti elvet saját érdekünkben nagyon fegyelmezetten be kell tartani. Igaz, így a napon belüli kereskedési lehetőségek beszűkülnek, viszont jelentősen csökkenthetjük a kockázatot. A piaci fegyelem a határidős kereskedés során létfontosságú, itt nem csak egy beragadt pozíciót szedhetünk össze, mint a részvénypiacon, hanem jelentős veszteségek halmozódhatnak fel. Esetünkben a stop loss technika alkalmazása “életet” menthet. Kockázattűrő képességünktől függően általában 0,5-1% veszteségnél le kell zárni a pozíciót, hiszen nem várhatjuk el a piactól, hogy a reményeinknek megfelelően viselkedjen. Sok kellemetlenségtől óvhatjuk meg magunkat, ha a számított nyereséglimit elérése után is zárjuk a pozíciót, ellenkező esetben a saját elemzésünk helyességét vonnánk kétségbe. NEM AZ ALJÁN KELL VÁSÁROLNI, ÉS A TETŐN ELADNI, HANEM PROFITOT KELL REALIZÁLNI.
Gyakran előfordul, hogy a napi várható elmozdulást a határidős piac már a nyitószakaszban beárazza és a határidős ár egész nap alig mozdul el az adott szintről. Napközben ilyenkor szinte nincs is lehetőség kereskedni. Ilyen esetekben érdemes próbálkozni az úgynevezett overnight kereskedéssel, amikor nap végén (esetleg záró szakaszban) veszünk fel pozíciót és másnap nyitóban zárjuk. A módszerhez komoly segítséget adhat a Japán gyertyadiagram ismerete és a forgalomelemzés (napon belüli szakaszokra bontva).
A gyertyadiagram jelzéseit remekül kiegészíthetik a záró szakasz információi is. Az ajánlatok alakulása, az elszámolóár viszonya a szabadszakasz utolsó kötéseihez és a záró szakasz kötésszáma jelentős segítséget adhat a másnapi stratégiánk kialakításához.
Egy új pozíció nyitására ne fordítsunk a szabad tőkénk 30%-nál nagyobb összeget. Amikor bizonytalanok vagyunk, jobb, ha hátradőlve pihenünk kereskedés helyett, saját bizonytalanságunk is a piac egy része és nem a véletlen műve.
Összefoglalva: a határidős kereskedés során kiemelt jelentősége van a technikai elemzés alkalmazásának, a fegyelmezett, érzelemmentes és gyors döntéseknek, hiszen nem engedhetjük meg, hogy spekulációnk befektetéssé váljon. Köthetünk határidős ügyletet befektetési céllal is, de ez már egészen más megközelítést igényel.
