Visszájára fordult az európai integrációs folyamat Soros György szerint,
aki úgy véli, a status quo védelmezése jellemzi Európát. Az üzletember
szerint az eurókötvények szélesebb használatával és egyfajta, az egész
devizaunióra kiterjedő betétbiztosítási rendszer megteremtésével meg
kellene erősíteni az eurót, amely már megszületésekor tökéletlen volt.
Európának
B-tervet kell elfogadni annak érdekében, hogy tartós megoldást
találjon, és hogy leállítsa a válság következtében egyre erőteljesebb
dezintegrációs folyamatot - állítja Soros György, magyar származású
amerikai üzletember. Részben a válság miatt elakadt, sőt a visszájára
fordult az európai egységesülési folyamat - állítja a Soros Fund
Management elnöke, a Nyílt Társadalom Intézet alapítója a Financial
Timesban megjelent írásában.
Az európai integráció a maastrichti megállapodással, illetve az euró
megteremtésével érte el tetőpontját a pénzember szerint, azóta viszont
kifulladt a lendület, a politikai, gazdasági vezetők inkább a status quo
védelmezésében látják a megoldást. Igaz, az európai integrációs
folyamat fő lendítő ereje Soros szerint már Németország
újraegyesülésével megszűnt.
Elhibázott koncepció
Az euró megszületésekor egy befejezetlen, nem teljesen kész deviza volt,
amelynek központi bankja már volt, kincstára azonban nem. Létrehozói
tökéletesen tudatában voltak ezen hiányosságnak, ám úgy vélekedtek, ha
eljön az idő, kellő politikai elhatározással megtehető a következő
lépés. Erre azonban már nem kerülhetett sor, a tekintélyes pénzember
szerint azért, mert az eurónak egyéb hiányosságai is voltak, amelyekkel
már megalkotói sem voltak tisztában. Azon elhibázott koncepció mentén
dolgoztak ugyanis, miszerint a pénzpiacok képesek maguk kijavítani saját
kicsapongásaikat; ráadásul túlságosan nagy teret adtak az egyes
tagállamok saját politikájának is.
Soros szerint a válság Európában visszájára fordította az integrációt. A
döntő pillanat a Lehman Brothers összeomlása után jött el, amikor a
hatóságoknak garantálniuk kellett, hogy a rendszer szempontjából fontos
más pénzintézetet nem hagynak bedőlni. Angela Merkel német kancellát
azon állásponthoz ragaszkodott, miszerint nincs szükség közös
EU-garanciára, ehelyett minden országnak magának kell gondot fordítania
saját intézményeire és a bedőlt hitelekre. Németország gyökeres
fordulatot hajtott végre, és az integráció első számú támogatójából a
"transzfer unió" legfőbb ellenzője lett. Ez volt a mai euróövezeti
válság elsőszámú kiváltó oka.
Kétsebességes Európa
Mindez egyúttal megteremtette a kétsebességes Európát, amelyben az
adósok kötelezettségeik terhe alatt görnyedeznek, míg a többlettel
rendelkező államok teljes gázzal haladtak előre. A kockázati prémiumok
palettája kiszélesedett, az eurózóna pedig hitelező és adós országok
csoportjára különült el. Németország a legnagyobb hitelezőként
diktálhatta a segítség feltételeit, amelyek büntető jellegűek voltak, és
még inkább a fizetésképtelenség felé tolta az adós országokat. Közben
hasznot hajtott az euró gyengélkedéséből is, tovább javítva így
export-nagyhatalmi versenyképességét.
Amint az integráció dezintegrációba váltott, az európai politikai
intézmények szerepe ugyancsak a visszájára fordult. Ez óhatatlanul
vezetett az európai gondolat átértékelődéséhez is, ugyanis Soros szerint
aki ettől fogva a status quót nemkívánatos jelenségként képzelte,
Európa-ellenes állásponra kellett helyezkedjen. És amint a súlyosan
eladósodott országok a csőd felé sodródtak, a szkeptikusok száma tovább
nőtt. A politikai vezetők egyet nem értése, a körülményeskedés, a status
quo védelmezése közepette pedig a pénzügyi hatóságok egyre
kétségbeesettebb intézkedésekhez folyamodnak annak érdekében, hogy időt
nyerjenek. Ám az idő ellenük dolgozik: a kétsebességes Európa a
tagállamokat egyre inkább széttereli.
Elkerülhetetlen fertőzés
Amennyiben a folyamatot vissza akarják fordítani, Görögországnak és az
eurózónának sürgősen egy B-tervet kell elfogadniuk. A görög
fizetésképtelenség talán elkerülhetetlen, nem kell azonban feltétlen
féktelenül pusztítónak is lennie. Bár bizonyos mértékű fertőzés
óhatatlanul jelentkezhet - bármi történik is Görögországgal, az
valószínűleg átterjed majd Portugáliára, és az ír pénzügyi pozíció is
fönntarthatatlanná válhat - az eurózóna többi részét meg kell védeni -
véli Soros. Ez az euróövezet erősítését jelenti, ami a szerző szerint
valószínűleg az eurókötvények szélesebb használatát és egyfajta, az
egész devizaunióra kiterjedő betétbiztosítási rendszer megteremtését
jelentheti.
Az európai elitnek vissza kell térnie azon elvekhez, amelyek mentén az
Uniót megteremtették, felismerve, hogy valóságmegismerésünk
természeténél fogva tökéletlen - fogalmaz Soros. Amint egy nyitott
társadalom nem tekinti az uralkodó berendezkedést szentnek és
sérthetetlennek, úgy nyit utat az alternatíváknak - amennyiben az
aktuális modell kudarcot vall.
Forrás: www.tozsdeforum.hu
