A felmérésben résztvevő alapkezelők: Aberdeen, Allianz, Buda-Cash, CIB, Citadella Consulting, Concorde, Dialóg, Equilor, Erste, Generali, ING, MKB, Quaestor, Raiffeisen.
Az idei év meglehetősen jól indult a részvénypiacokon, a januári, szezonálisan erősebb tőzsdei teljesítményre azonban a múltbeli tapasztalatok alapján lehetett számítani (január-effektus). Az S&P 500 index 4%-kal került feljebb az év első hónapjában - ezzel gyakorlatilag a tavalyi egész éves teljesítményét túlszárnyalta -, míg a BUX ennél is jelentősebb, 10%-os erősödést produkált. A hátszelet a magyar részvénypiac emelkedéséhez a kedvező nemzetközi hangulat mellett a gazdaságpolitikai kommunikációban bekövetkezett kedvező irányú fordulat szolgáltatta elsősorban.
A hazai alapkezelők körében az egy hónappal korábbi extrém pesszimizmust követően növekvő derűlátás mutatkozik a rövid távú hazai részvénypiaci kilátásokat illetően: a válaszadóknak csupán 7%-a vár 5% feletti leértékelődést a BUX indexben a 18 966 pontos referenciaértékhez képest az előttünk álló 3 hónapban. A korábbi felméréskor még a megkérdezettek 57%-a volt ezen az állásponton. A szélsőségesebb pozitív irányú elmozdulást várók aránya is nőtt januárhoz képest, a korábbi 7%-ról 28%-ra. A nagy többség (64%) ugyanakkor úgy véli a benchmark rövid távon a fent említett referenciaérték +/-5%-os környezetében fog tartózkodni.
Hosszabb távon is az optimizmus erősödése figyelhető meg, amit jól mutat, hogy egyetlen olyan válaszadó sincs, aki az előttünk álló 12 hónap során a BUX indexben 5% feletti esést várna az említett referenciaértékhez képest. Egy hónappal ezelőtt még 21% volt ezen az állásponton. Ezzel párhuzamosan az 5% feletti erősödésre számítók aránya jelentősen nőtt, 14%-ról 50%-ra. 5%-on belüli elmozdulásra ugyancsak 50% számít.
Ha a prognózisokat egyetlen számba sűrítjük, és az értékeket időben ábrázoljuk, látható, hogy a hazai alapkezelők körében a rövid távú kilátásokat illetően régóta nem látott szintre ugrott az optimizmus a múlt havi sokéves mélypontról.
A hosszú távú kilátások terén is számottevő javulás mutatkozik, legutóbb 2010 áprilisában voltak ennyire derűlátók a nagyok.
A blue chipek között az OTP és a MOL lett a két legkedveltebb részvény, mindegyikük 5 szavazatot kapott a profiktól. Az OTP és a MOL iránti vonzalom egyaránt nőtt a korábbi felméréshez képest, akkor az előbbi csupán 2, az utóbbi pedig 3 említést tudhatott magáénak. Mindez a magyar tőzsdével kapcsolatos növekvő optimizmus láttán nem meglepő, ezek a papírok ugyanis jó hangulatban jellemzően a piaci átlagot meghaladó mértékben emelkednek. Ez jól megfigyelhető volt januárban is, az OTP csaknem 40%-os erősödéssel 2009 tavasza óta nem látott havi teljesítményt mutatott, messze lekörözve a széles piacot. Az OTP piacán a ralit a kedvező globális hangulat mellett a magyar eszközök befektetői megítélésének javulása táplálta, az utóbbi elsősorban a magyar gazdaságpolitikában bekövetkezett pozitív fordulatnak volt a velejárója. A papírok azonban még így is olcsónak tekinthetők a régiós szektortársakhoz képest, P/BV alapon jelenleg is 50% feletti diszkont figyelhető meg az árazásban.
A Magyar Telekomról is érdemes röviden szólni, melyet a jelenlegi felmérésben mindössze egyetlen alapkezelő nevezett meg legkedveltebb részvényként, a legkevésbé kedvelt papírok között viszont 3 szavazatot is kapott. Ez sem tekinthető meglepőnek, hiszen növekvő derűlátás közepette a befektetői figyelem elsősorban a ciklikus papírokra irányul, melyek az emelkedésből jobban kivehetik részüket.
A kisebb részvényeknél általánosságban elmondható, hogy a profik keveset neveznek meg kedvencként, ebben pedig most sincs változás, egyedül a Graphisoft Park tudott 1-nél több szavazatot begyűjteni. A CIG Pannónia érdemel még említést, mely viszont a legkevésbé kedvelt papírok listáján tűnt ki, miután 3 voksot is kapott a profiktól.
Az alapkezelők pesszimizmusának erősödése a részvények saját benchmarkhoz képesti súlyozásában is megmutatkozik, a válaszadók 38%-a felülsúlyozza az eszközosztályt. Ez igen komoly javulást jelent, egy hónappal korábban még egyetlen válaszadó sem képviselte ezt az álláspontot. Alulsúlyozáson a megkérdezettek 23%-a, benchmark súlyon pedig 38%-a tartja a részvényeket.
Mindezek hatására a hazai részvényeknél 15%-os nettó felülsúlyozás figyelhető meg, ehhez hasonló értékeket legutóbb 2008 novemberében láthattunk csak.
Forrás: www.portfolio.hu