Mol: mi az, ami megtörténhet, s mi az, ami kizárható? 2011.07.05.

Ami megkérdőjelezhető, az a Mol és a horvát állam által kötött részvényesi megállapodás, amely az INA operatív irányítását és a konszolidáció lehetőségét biztosítja a magyar olajtársaságnak 50 százaléknál kisebb tulajdoni részesedéssel. Ellenben 2003-ban a 25 százalékos, majd 2008-ban a további 22.1 százalékos részesedés megvásárlását nyilvános ajánlattétel előzte meg, ennek törvényességéhez, vagyis a Mol 47.1 százalékos részvényesi pozíciójához tehát nem férhet kétség. A papír mindaddig nyomás alatt maradhat, amíg a botrány el nem csendesedik. Egy kiadatási kérelem vállalatirányítási kockázatot jelentene.

A Tőzsdefórum annak kapcsán kérdezte elemzők véleményét, hogy a Népszabadság értesülése szerint a horvát hatóságok Hernádi Zsolt, Mol elnök-vezérigazgató előzetes kiadatását kérvényezik a magyar hatóságoktól, hogy az INA privatizációs ügyben Horvátországban kihallgathassák. Az értesülés szerint a horvátok a kiadatás fejében jogsegély keretében történő eljárást ígértek, illetve kilátásba helyezték, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékaikhoz hozzáférést engednek a magyar hatóság számára. Horvátországban komoly politikai feszültséghez vezetett az INA eladása a Molnak, ami miatt többek között a volt miniszterelnököt, Ivo Sanadert is előzetes letartóztatásba helyezték Ausztriában, miután a horvát hatóságok nemzetközi körözést adtak ki ellene. A vádak szerint Sanader kenőpénz fejében kötött előnytelen szerződést a Mollal.

Egyelőre nem érkezett semmilyen hivatalos értesítés - szögezte le Herczenik Ákos, a Raiffeisen elemzője, hozzátéve: érdemes ugyanakkor elgondolkozni arról, hogy amennyiben a hírek igaznak bizonyulnak, akkor ez alapján, a jelenlegi ismereteink szerint milyen hátrány érheti, s milyen nem érheti a Molt. Mint mondta, adott esetben, ami megkérdőjelezhető, az a Mol és a horvát állam által kötött részvényesi megállapodás, amely az operatív irányítást és a konszolidáció lehetőségét biztosítja a magyar olajtársaságnak 50 százaléknál kisebb tulajdoni részesedéssel. Ellenben 2003-ban a 25 százalékos, majd 2008-ban a további 22.1 százalékos részesedés megvásárlását nyilvános ajánlattétel előzte meg, ennek törvényességéhez, vagyis a Mol 47.1 százalékos részvényesi pozíciójához tehát nem férhet kétség. Bár a mostani hírek rövidtávon - akár az őszi horvát választásokig - komoly nyomás alatt tarthatják a papír árfolyamát, ám középtávon nem indokolt a diszkont, hiszen egy közel 50 százalékos tulajdonos a cég irányítása szempontjából megkerülhetetlen, részesedése elveszítése pedig nem realitás.

A horvátországi feszültségeket csak súlyosbítja, hogy az ősszel parlamenti választást tartanak dél-nyugati szomszédunknál, ami miatt nem egyértelmű, hogy pontosan hova vezetnek a politikai szálak az ügyben - mondta Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője, hozzátéve: többek között ezért sem tartják valószínűnek, hogy Magyarország kiadná a Mol vezetőjét. Ugyanakkor a vállalatirányítás körül kockázatot jelenthet, hogy egy hivatalos horvát kiadatási kérvény esetében a magyar hatóságoknak befolyásuk lehetne a Mol vezetőjének sorsára. Emiatt a kockázat miatt elképzelhetőn, hogy az utóbbi hetekben tapasztalt eladói nyomás átmenetileg kiújuljon az olajpapír jegyzésében.

A mostani történések a nem kívánt események kategóriájába tartoznak - fogalmazott Vágó Attila, a Concorde vezető elemzője, aki úgy véli: mindaddig nyomás alatt maradhat a Mol papír, amíg a botrány el nem csendesedik.

Forrás: www.tozsdeforum.hu