Mi vár a hedge fundokra itthon és külföldön? 2011.08.01.

|

A napokban jelentette be Soros György magyar származású milliárdos, hogy bezárja a világ legsikeresebb hedge fundját, amely a globális makrogazdasági folyamatokra építette stratégiáját. Hogyan áll mostanában a hedge fundok"szénája", a magyarországi hedge fund piacra mi a jellemző, milyen szabályok szerint működik a Bankár Zrt. és a mostani zavaros pénz- és tőkepiaci környezetben milyen termékekre érdemes figyelni? Többek között ezekről a témákról beszélgettünk Kovács Szilárddal, a Bankár Zrt.portfóliókezelőjével, aki külföldi pályafutása alatt a világ mostanára legnagyobb hedge fundjánál, a Bridgewater Associates-nél is dolgozott.

Portfolio.hu:A hírek szerint Soros döntésében csak részben játszott szerepet azéletkora, a Quantum Fund bezárásában az iparágra vonatkozó szigorodószabályrendszer és az idei évi tőkeveszteség is közrejátszott. Hogyan látja most a hedge fund iparág teljesítményét, kilátásait és a stratégiájuk fő mozgatórugóit?

Soros után - Mi vár a hedge fundokra itthon és külföldön? Kovács Szilárd: Igen, főleg szabályozási okok vezethettek a döntéshez, de tudni kell,hogy a kezelt vagyon elenyésző része volt befektetői pénz és a sajat tőkét továbbra is kezelni fogják. A hedge fund iparágon belül a globál makro szegmensben - egy-két kivételtől eltekintve - idén nem nagyon tudtak kiemelkedő eredményeket felmutatni a kezelt vagyon alapján közepesnek, vagy nagynak számító szereplők (ez igaz mind a diszkrecionális, mind a szisztematikus jellegű szereplőkre). Nem nagyon alakultak ki nagyobb piaci trendek, vagy azok is gyorsan elhaltak, a volatilitás pedig megemelkedett, ami sok portfóliómenedzsert frusztrált.A globál makro hedge fundok nagy része idén egyelőre negatív teljesítményt tud felmutatni, és nagyobb makro trendek hiányában a készpénz arányuk igen magasra szökött, a kockáztatott értéküket pedig sok esetben leszorították. Mindez persze azt is jelenti, hogy ha esetlegesen tisztul a kép, akkor jelentősebb súllyal tudnak pozíciókat felvenni.

P.: Soros György Quantum Fundjához hasonlóan a Bankár Zrt. is (abszolút hozamú) globális makro stratégiát követ. Melyek a legfőbb jellemzői az önök befektetési politikájának?

K. Sz.: A Bankár Zrt. portfóliókezelési csapata egy családi irodához hasonlítható, jelenleg nem kezel külsős pénzt, de nem zárjuk ki, hogy a jövőben valamiféle zárt struktúrában ne vonjunk be esetleg befektetőket.A stratégiánk során a legaktívabb kockázati szeletet az alternatív termékek, mint az árupiac és a devizapiacok teszik ki, de fektetünk pénzt kamat- és részvénypiaci termékekbe is, általában határidős termékek segítségével, több hetes/hónapos időtávra.

P.: A stratégiájuk során mi a legfőbb céljuk és milyen kockázati tartományt engednek meg ennek eléréséhez?

K. Sz.: Alapvető célunk az, hogy közép és hosszabb távon, azaz 5-10 éves horizonton, folyamatosan 1-nél nagyobb Sharpe rátát érjünk el, ami szakzsargonban nagyjából annyit jelent, hogy 1 egységnyi kockázathoz, 1 vagy 1-nél nagyobb egységnyi hozam párosul a "kockázatmentes" hozam felett. Az utóbbi 4 évben ez sikerült, amely mellett a portfóliónk éves volatilitása 7-11% közötti tartományban mozgott. Terveink szerint a mandátum egy részét, vagy teljes egészét egy magasabb volatilitásúpozíciómenedzsmenttel felemeljük a 12-16%-os tartományba, ami nagyjából megszokott a globál makro hedge fund stratégiáknál. A volatilitás tervezett megemelése ellenére sem engedjük a portfólió tőkeáttételét a kétszeres szint fölé.

P.: Hol szerzett tudást az alapkezelés során és vannak-e külföldi tapasztalatai?

K. Sz.: Összesen 7 évet töltöttem alapkezelőknél, amelyek közül kettő volt hosszabb állomás: az egyik a mostanára a világ legnagyobb hedge fundjávánőtt Bridgewater Associates volt, a másik pedig a Wellington.Elsősorban deviza- és árupiaci "területen" dolgoztam. Mindkét alapkezelőnek vannak passzív termékei, de a hangsúlyt üzleti szempontból mindig egy aktív, abszolút hozamú termék kapta. A Bridgewater Associates Ray Dalio vezetésével egy hihetetlen hatékony szervezettévált, amely egy szisztematikus, kvantitatív globál makro alap, nagyon komoly informatikai, szervezeti és persze intellektuális háttérrel.Rengeteget tanultam szakmailag a Bridgewaternél, de talán a legfontosabbútravaló az a szemlélet volt, amit Dalio mostanában sokszor hangsúlyoz a médiában is. Nevezetesen azt, hogy egy érdemalapú berendezkedés és azon belül a hibák mindenáron való feltárása rendkívül fontos előfeltétele a sikernek. A piacokon nagyon fontos, hogy szembe nézzünk az egóval és azt minden döntésnél félre tudjuk tenni.

P.:Hogyan lehet a Bankár Zrt. portfóliókezelését nemzetközi összevetésben elhelyezni és milyen szabályrendszer szerint működnek?

K. Sz.: A diszkrecionális és a szisztematikus makro menedzserek közé lehet elhelyezni a mi portfóliókezelésünket. Piaci fókuszunk elég tág,egyaránt elemezzük fejlett (EU, USA, skandináv, stb.) és a fejlődőpiacok (főleg Ázsia és Latin-Amerika) makrogazdasági folyamatait, de például az árupiaci termékek globális kereslet-kínálatával is tisztában vagyunk. Miután ezek összefüggéseit felállítottuk rendszerszerűen, a kialakuló szélesebb makrogazdasági folyamatokat/trendeket megvitatjuk és saját fejlesztésű technikai modell alapján, az ármozást és a pozícionáltságot figyelembe véve alakítjuk ki a pozíció menedzsmentet.Úgy gondolom, hogy a stratégia természetesen alapfeltétele a pozitív hozamnak, de messze nem elegendő. A kockázatkezelésünk egy előre lefektetett keret alapján működik, amit semmilyen körülmény nem írhat felül, kivétel ez alól, ha a konzervatívabb irányba térünk el attól. A kockázatkezeléshez hasonlóan rendkívül fontos a pozíciómenedzsment,főként olyan stratégiáknál, amikor hosszabb trendekre fókuszál a menedzser és a pozíciókat előre lefektetett szabályrendszer szerintépítgeti. A kvantitatív fekete dobozokban - akár globál makro, akár technikai/ármozgás alapú - nem "hiszünk" (ettől persze sok működik),ennél aktívabb menedzselést támogatunk, mind a kockázatkezelésben, mind a stratégia szintjén. Ennek ellenére nagy hangsúlyt fektetünk a piac hangulatváltozásaira és pozícionáltságára, amit legjobban az ármozgás mutat.

P.: A magyar alapkezelési piac szerkezetét hogyan látja? A passzív, vagy az aktív portfóliókezelést részesíti inkább előnyben?

K. Sz.: Magyarországon még mindig népszerűek a tematikus passzív alapok/portfóliók, amelyek valamilyen régió, szektor vagy téma (pl.zöldenergia) köré épültek, akár tőkegarantált, vagy alapok alapja formában és passzívan kezelik őket. Ami annyit jelent, hogy egy benchmarkot követnek kisebb-nagyobb követési hibával. Egyre több igen sikeres aktív alap is működik már évek óta a piacon és komoly hozzáadottértéket - alfát - is fel tudnak mutatni, ami nagyszerű dolog véleményem szerint. A tematikus alapoknak marketing szempontból nagy előnye van,de én azt vallom, hogy egy befektető ne foglalkozzon 3-6 havonta eszközallokációval, mert ugye egy-egy eszköz minden környezetben másképpen viselkedik, hanem azt bízza egy szakemberre. Ezzel pedig eljutottunk az aktív portfóliókezeléshez, ami persze menedzser vagy"program" függő. Valószínű, hogy egy portfóliókezelő optimálisabb döntéseket tud hozni mind az eszközallokáció, mind a kockázatkezelés terén, mint maga a befektető.

P.: Az alapkezelési piac után térjünk át végül a pénz- és tőkepiacok jelenlegi helyzetére és kilátásaira. Hogyan foglalná össze jelenleg a főbb folyamatokat?

K. Sz.: Az teljesen egyértelmű, hogy rengeteg jelenleg a rendszerkockázat a globális pénzügyi rendszerben. A mi régiónkban a fő sztori a devizaalapúeladósodottság, az eurózónában a túlzott államadósság okoz komoly gondokat, az Egyesült Államokban szintén az adósság magas szintje és a gazdaság gyenge momentuma a központi probléma. Ezzel szemben áll azázsiai régió, ahol erőteljes a növekedés és ciklikusan teljesen máshol tart. A fő probléma az eurózónával kapcsolatban véleményem szerint az,hogy a gazdaságpolitikai vezetők nem akarják belátni: ez a berendezkedés nem működik. El kell engedni a gyenge láncszemeket és fel kell építeniújra egy közös fiskális politika mentén. Persze ez felvet újabb rendszerkockázatokat. Bár a közelmúltbeli eurózóna csúcstalálkozón fontos döntések születtek, én nagyon nagynak látom a döntések végrehajtásával kapcsolatos kockázatokat.

P.: A globális gazdasági növekedési kilátásokat hogyan látja? Milyen befektetési forma lehet most "ideális"?

K. Sz.: A fejlett piacokon az államadósság problémák enyhítése jelentős költségvetési megszorításokkal jár, ami véleményem szerint recessziót okozhat ebben a térségben. Erre már egyre több jelet látunk. Az EgyesültÁllamokban, az adósságplafon "szappanopera" mellett meglátásom szerint a küszöbén állunk a monetáris lazítás következő körének, és Európában is hasonló folyamatok mutatkoznak, csak burkoltabb formában és az okok is különböznek. Gyakorlatilag a három legnagyobb fejlett piaci deviza versenyez abban, hogy melyik szenved kevésbé a leértékelődési nyomástól.Az árupiacok dinamikája szerintem fennmaradhat egyrészt a kereslet-kínálati okok, másrészt amiatt, hogy ha további likviditásnövekedés lesz, amire számítok, akkor az további árfelhajtóhatású lehet. A fejlett piaci gazdasági lassulás természetesen a kereslet oldaláról fékezheti az áremelkedést, de véleményem szerint csak részlegesen. Ez a piaci környezet legjobban meglátásom szerint továbbra is az aranynak, illetve a nemesfémeknek kedvez. A trendszerűáremelkedést táplálja az is, hogy a jegybankok közép és hosszú távúallokációs döntése nyomán veszik az aranyat. A spekulációs tőke jelenléte persze ezt az ármozgást időnként volatilitássá teszi.Véleményem szerint a jegybanki diverzifikáció fenn fog maradni és a befektetői szegmens, akár az intézményi szereplők, akár a tehetősebb befektetők, emelni fogják az aranyban lévő százalékos kitettségüket.

Weinhardt Attila

Forrás: www.portfolio.hu



cimkék: Soros György
Mi vár a hedge fundokra itthon és külföldön? 2011.08.01.