A felmérésben résztvevő alapkezelők: Aegon, Allianz, Buda-Cash, Budapest Alapkezelő, CIB, Citadella Consulting, Concorde, Dialóg, Equilor, Erste, Generali, ING, K&H, MKB, OTP, Pioneer, Quaestor, Raiffeisen.
Az áprilisi emelkedést követően májusban lefelé vették az irányt a részvénypiacok, a korrekció pedig nem csupán néhány napig tartott, a fontosabb indexek szinte kivétel nélkül eséssel zárták a hónapot. A fejlett indexek közül a Dow Jones és az S&P 2% körüli leértékelődést mutatott, míg a BUX index 4%-ot gyengült ezidő alatt.
Klikk a képre!
|
Ez is szerepet játszhat abban, hogy a hazai alapkezelők pesszimistábbak lettek a magyar rászvénypiaci kilátásokkal kapcsolatban. Bár többségük (59%) arra számít, hogy a BUX index a 23 376 pontos referenciaérték +/-5%-os környezetében fog tartózkodni az elkövetkező három hónapban, az 5%-nál nagyobb esést várók aránya jelentősen nőtt, a májusi 13%-ról 41%-ra. Mindeközben 5%-nál nagyobb emelkedésre rövid távon egy portfóliómenedzser sem számít, míg egy hónappal korábban még 13%-uk képviselte ezt az álláspontot.
Egy éves időtávon viszont jóval egységesebb lett a kép, a szélsőséges várakozások aránya mindkét irányt illetően csökkent. A megkérdezettek 65%-a gondolja úgy, hogy a BUX index a fent említett referenciaértékhez képest az elkövetkező 12 hónapban 5%-nál nagyobb mértékben nem mozdul el. A megelőző felmérésben ez az arány 44% volt. 5%-nál nagyobb esésre 12, míg annál nagyobb emelkedésre 24% számít a korábbi 13 illetve 44%-kal szemben.
Az alapkezelők növekvő borúlátása abban is megmutatkozik, hogy a múlt hónapohoz képest jóval kevesebb kedvenc papírjuk van, a blue chipek közül a Richter és a MOL is veszített vonzerejéből. Nyertes papír most nem lett a nagyok között, valamennyien egyaránt 2 említést kaptak a profiktól.
A Richtert májusban még 4 voksot kapott, a kedvencként való említések számának csökkenése azonban nem meglepő, hiszen a hazai szabályozó változások máig nem ismertek pontosan. A kormány várhatóan hamarosan konkretizálja a gyógyszerkassza lefaragásának pontos intézkedéseit. Amennyiben erre a nagyságrendileg 30%-os kiadáscsökkentésre sor kerül, az a Richter számára szinte biztosan profit csökkenést fog okozni, bár a kisebb belföldi kitettség miatt limitáltabb lesz a hatás, mint az Egis esetében.
A MOL-lal kapcsolatos optimizmus csökkenése sem mondható meglepőnek azok után, hogy a Szurgut részesedését megvásárolta a magyar állam. Bár a Szurgut jelenlétét a tulajdonosi struktúrában sokan kockázatként értékelték, az állami befolyás megjelenése ugyancsak kockázatot, méghozzá politikai kockázatot hordoz magában. A kormány így a korábbinál is nagyobb beleszólással bírhat majd a cég életébe, ami természetesen nem kizárt, hogy politikai célok elérése érdekében meg is megtörténik, ami főként az elmúlt egy év kormányzati döntéseinek a fényében lehet reális. A részvényesek oldaláról az aggodalmakat leginkább az indokolhatja, hogy esetleg olyan lépésekre kerül így sor, melyek nem elsősorban a részvényesi érték növelését szolgálják.
A többiek közül a Magyar Telekom és az OTP ugyanannyi szavazatot tudott begyűjteni most is, mint egy hónappal korábban. A legkevésbé kedvelt papírok listáján azonban az OTP az első helyre ugrott, miután hat szavazatot szerzett magának. Az OTP esetében most az lehet fontos, hogy a kormány által hétfőn bejelentett "otthonvédelmi akcióterv" miként hat majd a bank eredményességére. Vizsgálódásaink alapján mi arra jutottunk, hogy maga a bejelentés összességében megfelel a várakozásoknak, az OTP eredményére gyakorolt hatása pedig bizonytalan a csomagnak, amit talán érdemes lehet kiemelni, hogy a bank némileg jobban pozicionált belföldi versenytársainál.
Érdemes megemlékezni a kisebb papírokról is, ebben a szekcióban a PannErgy és az E-Star érdemel külön is említést, miután a kedvencként való említések száma mindkettőnél nőtt a megelőző hónaphoz képest. A PannErgy és az E-Star is egyaránt 5-5 szavazattal büszkélkedhet, az előbbinál elsősorban a profiltisztítás (a PannUnion eladása), az utóbbinál pedig a lengyel akvizíció, valamint a sikeres kötvénykibocsátás lehet az optimizmus esetleges forrása.
Ismét nőtt az alulsúlyozók aránya
A növekvő pesszimizmus ezen a téren is tetten érhető, hiszen az egy hónappal korábbi 13%-ról 6%-ra csökkent azok aránya, akik a részvényeket felülsúlyozandónak tartják a saját benchmarkhoz képest. A többség, 50% semleges álláspontot képvisel, míg 44% alulsúlyozza a részvényeket.
Az
alábbi ábrán látható, hogy az elmúlt hónapokban a magyar piac
megítélése jelentős mértékben javult, áprilisban már enyhe nettó
felülsúlyozás volt megfigyelhető, most azonban ismét romlott a helyzet. A
részvényeket nettó alulsúlyozók közel 40%-os aránya historikus
viszonylatban is jelentősnek mondható.
Forrás: www.portfolio.hu