DLS Tanácsadó

Kik ezek, akik bárkit csak úgy leminősíthetnek? 2011.01.16.

Míg a 2007-ben kezdődött pénzügyi válság alatt és előtt a hitelminősítőket azzal vádolták, túl lassan reagálnak a piaci folyamatokra, jelenleg már az a baj, hogy végzik a dolgukat, vagyis időben figyelmeztetik a befektetőket a lehetséges veszélyekre. Az S&P kilenc euróövezeti tagországot minősített le múlt hét pénteken, a politikai és gazdasági döntéshozók reakcióiból ítélve a mostani hitelminősítői rendszerrel senki sem elégedett, többen a válság további elmélyítésével vádolják a hitelminősítőket. De pontosan kik is ezek a nagyhatalmú intézmények? Mennyit keresnek azzal, ha megkésve vagy időben, fel- vagy leminősítenek országokat, vállalatokat? Miért haragszik a fél világ rájuk és hogyan lehetne megreformálni a sokak által kritizált hitelminősítői rendszert?


Mi az a hitelminősítés?

A hitelminősítők értékpapírokat és hiteltermékeket minősítenek, vállalatok, önkormányzatok és országok hitelképességét határozzák meg, vagyis az "adósságot" és annak kibocsátóját is minősítik. Egy betűkód alapján rangsorolják a kibocsátókat és a kibocsátott instrumentumokat annak megfelelően, hogy mekkora valószínűséget adnak annak, hogy bizonyos méretű veszteséget szenvednek el a kibocsátott eszközökön a befektetők, illetve hogy mennyire hitelképes a kibocsátó. A meghatározó hitelminősítőknél alkalmazott legmagasabb befektetésre ajánlott fokozat az AAA, a legalacsonyabb pedig a D, amely gyakorlatilag a kibocsátó csődjét jelenti.

Kik ezek, akik bárkit csak úgy leminősíthetnek?


A besorolás döntően befolyásolja, hogy az adott vállalat, bank vagy ország milyen kondíciók mellett jut hitelhez. Az egyes fokozatok ezen felül segítik a befektetőket annak eldöntésében, melyik pénzügyi termék illetve kibocsátó mennyire kockázatos, de egyes befektetők, például befektetési alapok vagy nyugdíjalapok befektetési politikája is kötődhet a hitelminősítők besorolásaihoz.

Bár a három nagy szereplő hitelminősítéseit általában csereszabatosnak tartják, az S&P, a Moody's és a Fitch különböző megközelítéseket alkalmaznak elemzéseikben. Az S&P és a Fitch általában arra fókuszál, hogy milyen valószínűséggel válik egy kötvény nem teljesítővé, a Moody's azt emeli ki, hogy egy bizonyos valószínűséggel bekövetkező default esetén mekkora veszteség érheti a befektetőket.


Hogy néz ki a hitelminősítői piac?

Hitelminősítéssel világszerte több mint száz társaság foglalkozik, a hagyományos értelemben vett hitelminősítők ezen a piacon befektetési bankokkal és brókercégekkel is versenyeznek, hiszen ezek is véleményeznek kötvénykibocsátókat, és adnak ki ezzel kapcsolatban elemzéseket. A hitelminősítői piacot azonban három nagy szereplő, az S&P, a Moody's Investors Service és a Fitch Ratings uralja, az állampapírokkal, a fontosabb önkormányzati és vállalati kötvényekkel kapcsolatban a három domináns szereplő véleménye döntő. Egyes számítások az S&P és a Moody's piaci részesedése a teljes hitelminősítői piacon közel 40-40 százalékos, a Fitch a piac 14 százalékát szerezte meg, a fennmaradó közel 6 százalékot adja a többi szereplő. Az USA-ban az összes hitelminősítés 98 százalékát a három nagy szereplő adja ki, a hitelminősítésből származó árbevétel 90 százaléka náluk landol. A Moody's a hitelminősítő piacon az alábbi vállalatokat tartja legfontosabb versenytársainak: S&P, Fitch, Dominion Bond Rating Service of Canada, A.M. Best Company, Japan Credit Rating Agency, Rating and Investment Information of Japan, Egan-Jones Ratings Company.
A három nagy hitelminősítő
Standard & Poor's
Az amerikai pénzügyi szolgáltató vállalat 1941-ben a H.V. & H.W. Poor Co. és a Standard Statistics Bureau összeolvadásából jött létre, 1966 óta a The McGraw-Hill Companies cégcsoport része. A társaság nem csak hitelminősítéssel, de részvény- és kötvényértékeléssel is foglalkozik, és különböző indexeket (pl. S&P 500 (részvény), S&P/Case-Shiller Home Price Index (ingatlanpiac), S&P GSCI (nyersanyag) stb.) is közzétesz. Az S&P éves árbevétele (a McGraw-Hill vállalaton belül 2010 óta ebben a szegmensben csak a hitelminősítéssel kapcsolatos tevékenységek tartoznak) közel 1,5 milliárd dollár, a Standard & Poor's alkalmazottainak száma megközelíti a 10 ezret.

Moody's Corporation
Pénzügyi elemzési szolgáltatásokat nyújtó vállalat, melyet 1909-ben John Moody alapított. A társaság két fontos részlege a hitelminősítéssel foglalkozó Moody's Investors Service (az árbevétel nagyjából 70 százalékát adja) és az egyéb tevékenységeket magába foglaló Moody's Analytics. A Moody's Corporation éves árbevétele 2010-ben közel 2 milliárd dollár volt, ebből 1,5 milliárd dollárt a hitelminősítő részleg adott. A társaság jelenleg 27 országban van jelen irodával, alkalmazottainak száma meghaladja a 4700-at, ebből mintegy 1300 elemzőként dolgozik. A Moody's Corporation 2000 óta tőzsdén jegyzett vállalat, részvényeit elsősorban befektetési alapok birtokolják, de Warren Buffett cége a Berkshire Hathaway is részesedést szerzett a vállalatban.

Fitch Group
A társaságot 1913-ban John Knowles Fitch alapította, a társaság fő profilja kezdetben pénzügyi statisztikák kiadása volt, mára azonban a vállalat a világ harmadik számú hitelminősítőjévé vált. A Fich Group 60 százaléka a francia tulajdonosi háttérrel rendelkező Fimalac Holding tulajdonában van, a fennamaradó 40 százalékot az amerikai médiakonszern, a Hearst Corporation birtokolja. A társaság jelenleg több mint 50 irodát működtet, az alkalmazotti létszám meghaladja a 3 ezret. A Fitch Group legfontosabb részlege, a csoport árbevételének a korábbi években 80 százalékát adó, hitelminősítéssel foglalkozó Fitch Ratings.

A hitelminősítői piac részben azért lett oligopol (viszonylag kisszámú domináns szereplő által uralt), mert a szabályozói környezet miatt a belépési korlát relatíve magas, de az utóbbi években tovább erősítette a három nagy szereplő pozícióját az is, hogy a hitelminősítés reputáción alapul, a befektetők nem tulajdonítanak jelentőséget a kisebb szereplők ajánlásainak.

A három vezető hitelminősítő egyébként a pénzügyi szektoron belül sem számít nagy vállalatnak, együttes éves árbevételük csupán 4 milliárd dollár.

Kik ezek, akik bárkit csak úgy leminősíthetnek?



Miért haragszik a fél világ a hitelminősítőkre?

Túl lassan reagálnak

Már jóval a jelenlegi válság előtt komoly kritikák érték a hitelminősítőket, mivel több esetben túlságosan későn léptek, ezzel pedig elsődleges feladatuk ellátásában mondtak csődöt, nem figyelmeztették időben a befektetőket. Emlékezetes például az Enron-ügy, a közel 100 milliárd dolláros éves árbevételű energetikai óriásvállalat 2001-ben ment csődbe, a csőd előtt négy nappal a társaság még mindig befektetésre ajánlott kategóriában állt a három nagy hitelminősítőnél, annak ellenére, hogy már hónapokkal a vállalat összeomlása előtt világos volt, az Enron meghamisította pénzügyi kimutatásait, és komoly likviditási gondokkal küzd.

Valóban függetlenek?

A hitelminősítők közeli kapcsolatban állnak azokkal a kötvénykibocsátókkal, amelyek kötvényeit értékelik. Rendszeresen egyeztetnek például a vállalatok vezetőivel, javaslatokat tesznek arra vonatkozóan, hogyan tudják megtartani vagy akár javítani aktuális hitelbesorolásukat. Ez pedig komoly érdekellentétet okozhat, hiszen a megrendelő fizet a hitelminősítésért, így pedig akár azt is el tudja érni, hogy a reálisnál jobb besorolást kapjon, a reálisnál jobb hitelbesorolás pedig félrevezetheti a befektetőket.

"Ráerősítenek" a negatív folyamatokra, akár egy válság előidézői is lehetnek

2004 és 2007 között a hitelminősítők az MBS-ek és CDO-k többségét az AA, vagyis a befektetésre leginkább ajánlott, közel kockázatmentes kategóriába sorolták. 2007-ben azonban addig szokatlan folyamatok indultak el, a hitelminősítők az ingatlanpiacon elindult kedvezőtlen folyamatok (elkezdődött a subprime hitelek bedőlése) hatására tömeges leminősítést alkalmaztak ezen összetett, mögöttes fedezettel rendelkező értékpapírok esetében. Az amerikai szenátus elemzése szerint a 2006-2007-ben kibocsátott, AAA besorolással rendelkező jelzáloggal fedezett kötvények 90 százalékát bóvli kategóriába sorolták a következő években. Azok a befektetők, elsősorban bankok, nyugdíjalapok, biztosítók, amelyek portfóliójukban tartották ezeket az értékpapírokat, hatalmas veszteségeket szenvedtek el, a bóvli kategóriába sorolt értékpapíroktól pedig befektetési szabályzataik alapján meg kellett szabadulniuk, amivel további lavinát indítottak el. Előbb a jelzáloggal fedezett kötvények (MBS) piaca fagyott be majd omlott össze, majd az adósságfedezetű kötelezettségek (CDO) piaca is megadta magát. A befektetők elvesztették bizalmukat a hitelminősítők AAA-minősítésében és a pénzügyi intézményekben is, aminek eredőjeként komoly eladási hullám bontakozott ki a világ tőkepiacain.

Hozzájárulhatnak a válság elmélyüléséhez

Egyre több politikai és gazdasági döntéshozó gondolja úgy, hogy a hitelminősítők egyre inkább "aktív hőmérőként" működnek. A hitelminősítők alapvető feladata az lenne, hogy mutassák a nemfizetés valószínűségét, a baj mértékét vagyis "hőmérsékletét", ehelyett viszont maguk is hozzájárulnak a válság eszkalálódásához, mivel minél magasabb hőmérsékletet mutatnak (leminősítések, bóvliba sorolás), annál nagyobb pánik alakulhat ki ennek hatására a világ tőkepiacain, ez pedig például az állampapírhozamokon keresztül a reálgazdaságra is visszahat.


Kellenek, de nem így


Milyen javaslatok születtek a rendszer megreformálására?

Független hitelminősítőt!

Főként az európai politikusok vesszőparipája egy új és független hitelminősítő felállítása, ezzel véleményük szerint megtörhető a három amerikai minősítő uralma és az új szereplő intenzívebb versenyt generálhatna. Az azonban egyelőre nem bizonyított, hogy az új hitelminősítő képes lenne időben lépni, pontosabb és jobb értékeléseket kiadni. Egy új intézmény felállítása nem olcsó és hosszú időnek kell eltelnie, míg az új hitelminősítőt a piaci szereplők elismerik. Kérdés az is, hogy melyik ország vagy ország csoport állítaná fel és honnan származna a finanszírozása és hogyan lehetne garantálni az új intézmény függetlenségét, mondják az ötlet ellenzői.

Szigorúbb szabályozást!

Az amerikai szenátus pénzügyi válságról szóló elemzése alapján a hitelminősítői piac komolyabb szabályozására van szükség. Elsősorban az amerikai tőkepiaci felügyelet (SEC) jogait és feladatkörét szélesítenék. A felügyelet egyfajta rangsort állítana fel a hitelminősítők között, mégpedig a teljesítményük az ajánlásaik pontossága és megbízhatósága szerint. Megkönnyítenék a hitelminősítők elszámoltathatóságát is, peres ügyekben az SEC segítené a befektetőket. A felügyelet jogosult lenne vizsgálatokat indítani annak kiderítésére, hogy a hitelminősítők megfelelő belső szabályok, minősítési metodológia alapján határozzák meg ajánlásaikat.

Használj saját elemzéseket!

Európai és amerikai politikusok körében is egyre népszerűbb elképzelés, hogy a bankokat és biztosítókat akár törvényi előírások alapján arra kötelezzék, bizonyos esetekben ne vegyék figyelembe a hitelminősítők ajánlásait. A profi befektetőknek saját elemzéseikre kellene támaszkodniuk, ez pedig tompíthatná a leminősítések hatásait, hiszen például a befektetők nem adnának el automatikusan olyan eszközöket, amelyeknek a besorolása a bóvli kategóriába kerül.

Majd a piac eldönti

Egyébként a piac már el is kezdte "beárazni" a hitelminősítőket, az elmúlt időszak több kötvénykibocsátásának is az volt a legfontosabb tapasztalata, hogy a befektetők már nem minden esetben hiszik el, a három nagy minősítő ajánlását. Jó példa erre Izland esete, 2008-ban a hitelminősítők még túlságosan lassan reagáltak és nem jelezték előre a szigetország gazdasági összeomlását, most pedig az ország újjáépítésével kapcsolatban pesszimisták, a befektetők azonban már nem bíznak a hitelminősítők ajánlásainak. Tavaly májusban a Fitch még azt mondta, legalább 2 év kell ahhoz, hogy Izland ismét a befektetésre ajánlott kategóriába kerüljön, az S&P és a Moody's is bóvliban tartotta az országot, mégis amikor Izland 3 év után először visszatért a kötvénypiacra, a felkínált 1 milliárd dolláros mennyiség kétszeresére érkezett ajánlat.



Jó üzlet a hitelminősítés?

A hitelminősítők aranykora a 2002-2007-es időszak volt, ebben az időszakban a vállalati kötvénykibocsátások komoly növekedést mutattak, az MBS (mortgage backed securities, jelzáloggal fedezett kötvények) valamint a CDO (collateralized debt obligation, adósságfedezetű kötelezettség) piac is szárnyalt. A Moody's ebben az időszakban több mint 80 százalékkal növelte árbevételét, az MBS és CDO minősítésből származó bevételek a Moody's-nál megháromszorozódtak, az S&P-nél megnégyszereződtek 2002 és 2006 között. A piac csúcsán az S&P az MBS esetében 40-175 ezer dollárt, a CDO esetében 30-750 ezer dollárt kért az adott termék egy-egy sorozatának besorolásáért.

Bár a 2007-ben kezdődött globális pénzügyi válság komoly visszaesést hozott mind a hitelminősítők árbevételében, mind profitabilitásában, összességében azonban még mindig nem tűnik rossz üzletnek a hitelminősítés. A három nagy szereplő árbevétele 20-30 százalékkal esett vissza a csúcsévekhez képest, operatív fedezetük közel 10 százalékponttal csökkent. Összességében azonban a nagy hitelminősítőknek nincs okuk panaszra, továbbra is kiemelkedő profitabilitás mellett működnek, főként annak fényében, hogy a pénzügyi szektorban a marzsok jelentősen szűkültek, több szereplő pedig nem is élte túl a válságot.

A három nagy hitelminősítő közül a Moody's az egyetlen, amely tőzsdén jegyzett, erről a társaságról állnak rendelkezésre a legrészletesebb adatok. Ezek alapján a Moody's Corporation a válság előtt 50 százalék feletti operatív és 30 százalék körüli nettó fedezetet tudott elérni, a válság hatására a még mindig kifejezetten magas 40 illetve 25 százalékos szintre esett vissza az operatív és a nettó marzs.

Kik ezek, akik bárkit csak úgy leminősíthetnek?


A teljes Moody's csoport árbevételének nagyjából 70 százalékát adó, a hitelminősítéssel foglalkozó Moody's Investors Service fedezete még magasabb, a válság előtti 60 százalékról 45 százalék közelébe esett vissza az operatív fedezet.

Kik ezek, akik bárkit csak úgy leminősíthetnek?


Az S&P esetében is magas marzsot láthatunk, az operatív fedezet az 50 százalék fölötti szintekről 2011 első 9 hónapját tekintve 43 százalékig esett.

Kik ezek, akik bárkit csak úgy leminősíthetnek?


A három nagy szereplő közül a Fitch dolgozik a legalacsonyabb marzsokkal, a kimutatások szerint a Fitch Group valamivel 20 százalék fölötti operatív fedezetet ér el. Az árbevétel közel 80 százalékát adó, a hitelminősítéssel foglalkozó Fitch Ratings nem tesz közzé hasonló számokat.

Kik ezek, akik bárkit csak úgy leminősíthetnek?


A kilátásokkal kapcsolatban a hitelminősítők optimisták, véleményük szerint a következő időszakban a szabályozói környezet szigorodása és részben ezzel kapcsolatban a költségek emelkedése várható, de a hitelminősítések iránti "kereslet" is emelkedni fog, elsősorban a vállalati kötvénykibocsátásban várnak stabil növekedést, mivel véleményük szerint a vállalatok a szűkülő banki hitelezés miatt a kötvénykibocsátás felé fordulnak. Összességében az mondható el, hogy a pénzügyi válság komoly visszaesést hozott a hitelminősítők bevételeiben és az általuk elért marzsokban is, viszont a pénzügyi szektor egyéb vállalataihoz viszonyítva még mindig kifejezetten magas fedezeteket érnek el a vállalatok.


Kellenek, de nem így

A hitelminősítők fontos szerepet töltenek be a globális gazdasági rendszerben, hiszen az általuk kiadott hitelbesorolások alapján tájékozódnak a befektetők, választják ki a kockázatvállalási hajlandóságuknak, befektetési politikájuknak megfelelő vállalati kötvényeket, állampapírokat, különböző adósságfedezetű strukturált termékeket. A besorolás döntően befolyásolja, hogy a kibocsátó, az adott vállalat, bank vagy ország milyen kondíciók mellett jut hitelhez. A hitelminősítői rendszernek azonban több komoly hibája van, ezek kiküszöbölését pedig egyre több politikai és gazdasági döntéshozó is szorgalmazza.

A hitelminősítői piacot három domináns szereplő uralja, ez relatíve gyenge versenyhelyzetet eredményez, a szabályozás pedig továbbra is igen tág teret hagy a három nagy hitelminősítő működésének. A hitelminősítőkkel kapcsolatban több kritikát is megfogalmaztak, többek között azért, mert - főként a múltban - komoly lemaradással követték a piaci folyamatokat, így elsődleges funkciójukat, a veszélyre való figyelmeztető szerepet sem töltötték be. Függetlenségük is megkérdőjelezhető, hiszen azoktól a kibocsátóktól származik bevételük, amelyek érdekeltek abban, hogy a kibocsátott hiteltermék minél magasabb besorolást kapjon. Politikusok és gazdasági szereplők egyaránt a rendszer reformját sürgetik, a jelenleginél komolyabb szabályozás bevezetésétől egy új független hitelminősítő felállításán túl az ország-minősítések teljes felfüggesztéséig sok minden szerepel a gondolatbeli listán.

Forrás: www.portfolio.hu



A DLS Befektetési és Tanácsadó Kft. az ERSTE Befektetési Zrt. függő ügynöke

Cégünk 2001 óta van jelen a befektetési piacon, az Erste Befektetési Zrt-vel együttműködve biztosítjuk az ügyfelek magas szintű kiszolgálását.

Miért a DLS?

Miért lenne nálunk jobb, mint az előző befektetési szolgáltatójánál?

Azért,
mert nálunk az információs bázis jobb. Az ERSTE Befektetési Zrt. – amellyel partnerségben állunk, – Magyarország legnagyobb befektetési szolgáltatója, a BÉT Legek állandó díjazottja.

1

Azért,
mert nálunk a kockázat kontra nyereség alapú gondolkodás áll a központban.

2

Azért,
ert folyamatos konzultációt kap, betekintést, hogyan végezzük a munkánkat.

3

Értékeink

Cégünk megért 2–3 válságciklust. Majd 30 éves pénz- és tőkepiaci tapasztalattal rendelkezünk. Sok minden történt ez alatt az idő alatt. Edukációs fókuszú cég vagyunk. ezáltal az ügyfelek számára érthetőbbé válnak a különféle befektetések. Kevesebb rossz döntés születhet. A pénzügyileg tudatos ügyfelekkel, sokkal inspirálóbb együtt dolgozni. Az Ügyféléletút nálunk azt jelenti, hogy az ügyfeleket nem egységesen kezeljük. Hanem kialakítjuk egyedi életútját az ügyfeleinknek.

Munkánk nem tudomány, nem művészet, nem is egy boszorkánykonyha. Ez egy mérnöki munka. Feladatunk, hogy megtaláljuk az adott befektetési cél elérésének leghatékonyabb módját.

Megmutatjuk adott szituációban hogyan célszerű viselkedni. A befektetési tanácsadók által az ügyfelek számára teremtett érték nagy része a viselkedési tanácsadás.

Az ügyfelek között komoly vízválasztó a türelemfaktor. Sokszor a befektetéseiket tudatosan és türelmesen építő befektetők sokkal messzebbre jutnak, mint azok, akik mindent egyszerre akarnak. Az első 3 hónapban senki ne akarjon a top 10-ben lenni.

Azt tanácsoljuk: Legyen türelembajnok!

Hitvallásunk

 

és

Küldetésünk

Miért lenne nálunk jobb, mint az előző befektetési szolgáltatójánál?

Elkötelezettek vagyunk azért, hogy segítsünk az egyéneknek, a vállalatoknak eligazodni a pénzügyi befektetések világában, emellett fejlesszük és támogatjuk a sikeres szakembereinket.

Az ígéretünk, hogy mi, a DLS Befektetési és Tanácsadó Kft. munkatársai, energiánkat, értelmünket és tudásunkat elkötelezzük ügyfeleink pénzügyi céljainak elérése érdekében azáltal, hogy a lehető legmagasabb szintű szolgáltatást nyújtjuk és kiváló befektetési alternatívákat kínálunk.

Hisszük, hogy ügyfeleink pénzügyi jólétének előtérbe helyezése mindkettőnk érdekeit szolgálja. Folyamatos kihívásunk az ügyfelek igényeire való reagálás egy folyamatosan változó pénzügyi környezetben.

 

Társaságunk a tőkepiaci termékek széles skáláját kínálja ügyfelei részére, ezáltal lehetőséget nyújt a diverzifi- kálásra és a kockázatviseléshez megfelelő instrumentum kiválasztására.

Szolgáltatásaink

Tőkepiaci termékek széles skáláját kínáljuk

Befektetési jegyek

Irodánkban forintban, euróban, dollárban jegyzett pénzpiaci, likviditási, kötvény, részvény, ingatlan és vegyes befektetési alapok érhetőek el. 

Állampapírok, vállalati kötvények

Az állampapír üzletág a konzervatívabb, kockázatkerülő befektetők részére kínál befektetési lehetőségeket. Az állampapírok hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, melyek tőkéjének és kamatainak visszafizetését az állam garantálja. Vásárolható hazai és nemzetközi kötvény, valamint diszkontkincstárjegy.

Részvény

A részvényeket azon befektetőknek ajánljuk, akik hajlandóak magasabb kockázatot vállalni a magasabb hozam reményében, illetve hosszútávon is tudnak gondolkodni.

Befektetési hitel

A befektetési hitel olyan befektetési forma, amely kizárólag értékpapír vásárlásához használható fel. 

Tartós Befektetési Számla

A Tartós Befektetési Számla (TBSZ) lényege, hogy a befektetésekre vonatkozó 20%-os kamat- és árfolyamnyereség-adóra (a 2011-es adóévben 16%) és osztalékadóra vonatkozó adózás kedvezőbbé tehető, ha a befektető a TBSZ-en helyezi el befektetését, megtakarítását és e számlájáról nem vesz ki a megnyitás évét követő 3-5 évig.

Nyugdíj-előtakarékossági számla

A Nyugdíj-előtakarékossági Számla (NYESZ) egy olyan megtakarítási forma, amellyel több éven keresztül gyűjtheti, befektetheti pénzét nyugdíjcélú megtakatításra. A befektetés összetételéről önállóan dönthet, azt a futamidő alatt bármikor változtathatja. 

Határidős kereskedelem

A piac határidős szegmense minden vérbeli befektető fantáziáját megmozgatja, hiszen az azonnali piachoz képest sokkal kisebb forrást mozgósítva lehet azonos méretű pozícióra szert tenni, vagyis fő előnye a tőkeáttétel.

Certifikát kereskedelem

Követheti az arany, ezüst, a határidős olaj, a határidős földgáz, az Euro Bund határidős termékek, devizapárok, valamint az Euro Stoxx Banks és a DAX 30 index árfolyamváltozását a BÉT-en jegyzett Erste Certifikátokkal való kereskedéssel.

Deviza kereskedelem

A devizapiacon minden üzlet két különböző pénznem között jön létre, ami azt jelenti, hogy az egyik devizát vesszük a másikat pedig eladjuk. A vételi ár (bid) és az eladási ár (offer) közötti különbséget nevezzük spreadnek. A bid price az az ár, amin az árjegyző hajlandó megvenni tőlünk az adott devizapárt, az offer vagy ask price pedig az, amin az árjegyző hajlandó eladni nekünk az adott devizapárt.

NETBROKER

A NetBroker az Erste Befektetési Zrt. online tőzsdei kereskedési rendszere, ahol egyszerűen, gyorsan kereskedhet magyar és külföldi értékpapírokkal, befektetési jegyekkel, és állampapírokkal.

ERSTE Trader

Deviza FX, deviza opció, arany, ezüst, CFD, ETF kereskedési lehetőség online.

ERSTE Future Program

...

 

Ennél is többet szeretne tudni?

Érdeklődjön munkatársainknál!

Többet szeretnék tudni!

Munkatársaink

Bokodi Csaba

Bokodi Csaba

Bránya Annamária

Bránya Annamária

Cseke Hajnalka

Cseke Hajnalka

Hegedűs Péter

Hegedűs Péter

Herczeg László

Herczeg László

Herczeg Mónika

Herczeg Mónika

Jagicza Zsolt

Jagicza Zsolt

Jálics Miklós

Jálics Miklós

László Balázs

László Balázs

Serman Tibor

Serman Tibor

Tér Kornélia

Tér Kornélia

Gyakran vannak kérdései?

Igyekszünk a legfontosabbakat előre megválaszolni

Kérdés

Hogyan lehetek ügyfelük?

...

Kérdés

Milyen gyakran kontaktálhatok az üzletkötömmel?

...

Kérdés

Milyen tőzsdén kereskedhetek a DLS Kft-nél?

...

Legyen Ön is a partnerünk!

Keresse üzletkötőinket még ma!

Cím:
9700 Szombathely, Aréna utca 4.

E-mail:
dls@tozsde1.hu

PSZÁF eng. sz.:
III/42.080/2002.
 

László Balázs
+36 30 155 8161

Serman Tibor
+36 30 155 8152

Bokodi Csaba
+36 30 155 8146

és