Az államkötvény vásárlás problémája szerdán tisztázódott, amikor az Európai Bíróság zöld utat adott a programnak. Mario Draghi, és a jegybank többi tagja is rendszeresen utaltak az eszközök ilyetén bővítésére.
Persze kellenek az új stratégiák (eszközvásárlás volumenének növelése, kibővítése), hiszen az eddigi lépések nem hozták meg a várt sikert. Konkrétumokról még nem számolhatunk be, de hála a „nagy varázsló” nyilatkozatainak a piac toporogva várja a fejleményeket. A bírák nem kötelező érvényű döntésének hála január 22-én talán közelebb kerülünk az igazi tényekhez.
Azért sejtések vannak a várható mozgásokról, hogy a konkrétumokig legyen min rágódnunk.
A legvalószínűbbnek az az út tűnik, hogy az államkötvények a befektetési minősítésű eszközökre (legalább BBB) korlátozódik, bár ezen forgatókönyv esetén kiszorulna a „körből” Portugália, Görögország, és Ciprus.
Az EKB team-je dolgozott egy olyan variáción is, amely keretei között a jegybank csak a legjobb, AAA minősítésű eszközökben gondolkodhatna. Ez annyit jelentene, hogy az EKB minimális kockázat mellett minimális hatást váltana ki.
A harmadik lehetőség szerint a jegybank tőkéjének megfelelő arányban vásárolna államkötvényeket. Görögország számára mindenképp kedvező lenne ez a verzió, mely során főleg német, francia papírok kerülnének előtérbe, minimális kockázat mellett.
3100 milliárd euró – az eddigi csúcs, már ami az EKB mérlegfőösszegét illeti. Ez a cél. Azaz 900 milliárd eurós bővülésre lenne szükség.
A piac 500 milliárd eurós államkötvény vásárlásban bízik, amely érték összhangban van az eddig elhintett nyilatkozatokkal.
Január 22, a varázsdátum, az EKB következő ülése. A helyzet extrémitása, hogy január 25-én dőlhet el a görög helyzet,hála az előrehozott választásoknak, ahol most, az EU-s megszorításokat határozottan elutasító párt tűnik a legesélyesebbnek. Így könnyen előfordulhat, hogy az eszközvásárlás kibővítéséről egy későbbi, optimálisabb tárgyaláson döntenek.
